Home
Belépés : RSS : Twitter : Facebook
Facebook

Konferencia lesz a nyíltforráskóddal támogatott oktatásról

Wednesday, October 26th, 2011

2012-ben a Texas állambeli Austin ad majd otthont az Education Open Source 2012 nevű konferenciának.

A február 6-8. között zajló magas színvonalú előadásoknak többek közt olyan témái lesznek, mint a nyíltforráskód szerepe és fontossága a műszaki oktatásban, vagy a karrierlehetőségek és a szakmai fejlődés lehetőségei. A konferencián nem csak műszaki szakemberek, szoftverfejlesztők szoktak jelen lenni, hanem a politikai élet döntéshozói, diákok és oktatók, valamint ipari cégek vezetői, munkaerő közvetítéssel foglalkozó szakemberek, különféle gazdasági szakértők.

A konferencia egyik nem titkolt célja, hogy ilyenkor megosszák egymással ötleteiket, jogalkotással, szabályozással valamint oktatással és továbbképzéssel kapcsolatos új stratégiákat dolgozzanak ki, de rendszeresen napirendre kerülnek különféle etikai kérdések is, melyek mind hatással lehetnek majd mind a tanulók új generációinak tanulmányi előmenetelére, mind pedig a globális gazdaság irányára, annak fejlődésére.

A jövő évi eseményen mintegy ötven párhuzamos szekció keretében lesznek majd különféle bemutatók, beszámolók, szakmai előadások a nyíltforráskódra támaszkodó oktatás témakörével kapcsolatban. A konferencia teljes programja egyelőre nem ismeretes, de amint lezárul az előadók és az előadások végső regisztrációja, utána a weboldalon elérhető lesz.

Linux fut az egyetemi szuperszámítógépeken

Monday, October 24th, 2011

SUSE Linux Enterprise Server fut a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet Debreceni Egyetemen, illetve a Pécsi Tudományegyetemen működő szuperszámítógépein.

A Linux rendszer jelentős népszerűségnek örvend a szuperszámítógépek üzemeltetői körében: a világ legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépeit bemutató Top 500 listán túlnyomó részben (500-ból 459 gép esetén) Linux alapú megoldások szerepelnek, a 10 legjobb gép közül pedig haton SUSE Linux Enterprise, vagy egy arra épülő operációs rendszer fut. A nemzetközi trendekhez hasonlóan az idén tavasszal átadott pécsi és debreceni szuperszámítógépek is ezeken az alapokon működnek, méghozzá a Novell SUSE Linux Enterprise Server 11-es kiadása fut rajtuk. A rendszerrel kapcsolatos eddigi tapasztalatok kedvezőek: a benchmark tesztek során, a gépeken apróbb konfigurálás és finomhangolás után az előírtnak megfelelő eredményeket mértek.

A SUSE Linux Enterprise Server támogat minden fontos szabványt a nagy sebességű memória és diszkkezeléshez. A megoldás emellett a legjobban skálázható operációs rendszer a piacon lévő termékek között, a legújabb fejlesztéseknek köszönhetően akár 4096 processzort, 64 TB memóriát és akár 8 EB méretű fájlrendszert is támogat. A nagyobb gyártók is megfelelő támogatást biztosítanak hozzá, emellett hatékony HPC (high-performance computing) eszközök egészítik ki a rendszert.

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet több európai projektben is részt vesz jelenleg, továbbá tagja az európai grid szervezetnek, az EGI-nek, valamint részt vesz a szuperszámítógépek felhasználását jelentősen egyszerűsítő grid köztesréteg fejlesztéssel foglalkozó projektekben, mint például a European Middleware Initiative kezdeményezésben.

A Linux alapokon futó szuperszámítógépeket általános kutatói célra használják a különböző tématerületekkel foglalkozó, tudományos szimulációkat végző tudósok. Többek között a kémia, a fizika, a rákkutatás, a gyógyszerkutatás és a csillagászat területein veszik igénybe a szuperszámítógépek nyújtotta határtalan lehetőségeket. A tudományos szimulációk jelentős mértékben elősegítik és hatékonyabbá teszik a különféle kutatásokat. Például egy gyógyszer-hatóanyag szimuláció szignifikánsan csökkenti a laboratóriumi költségeket, és növeli a kutatás eredményességét.

Jól halad az Open SUSE oktatási projektje

Tuesday, October 18th, 2011

Az augusztusi Open SUSE Edu Life oktatási disztribúció megjelenése óta gőzerővel folyik a munka.

Az openSUSE Edu Life, az openSUSE disztribúcióra épülő oktatási szoftvercsomag célja, hogy az otthoni és az iskolai környezetben a tanulók, oktatók, szülők és szoftverfejlesztők részére egyaránt megkönnyítse az oktatási feladatokat. Röviden összefoglalva folyamatosan dolgoznak a szakemberek az új openSUSE Oktatási Portál fordításán. Itt akár meg is lehet említeni a közreműködők nevét, ezúton is köszönjük a francia Guillaume, a holland Freek de Kruijf, a portugál Sabarth és az orosz Gankov értékes fordítási munkáját.

Emellett megtörtént az openSUSE Edu Life DVD anyagának LTSP integrációja is. A Desktop4Education projekt többek közt szóba került egy korábbi Ausztriában rendezett konferencián is, ahol kiderült, a projektet gyakran emlegetik referenciaként az ottani Osztrák Szövetségi Oktatási Minisztériumban, de a program egész Ausztriában komoly támogatást élvez.

Az openSUSE úgynevezett Build Service oktatási projekt csomagjainak – összesen 425 ilyen van – felülvizsgálata, és átvilágítása is lezajlott már Kirill irányítása alatt, így mostantól ezek az openSUSE Factory részei lettek, mert így lett lehetséges, hogy a következő openSUSE 12.1 kiadásban ezeket a hatalmas csomagokat közvetlenül a hivatalos tárolóból lehessen majd letölteni. Az openSUSE projekt jelenleg az első RC csomag fázisban tart, a második Release Candidate október 27-én jelenik majd meg, a végleges kiadás a tervek szerint pedig november 11-én fog megérkezni.

A HUEDU ajánlata oktatóknak

Tuesday, October 11th, 2011

Igényelt licencek felhasználása

Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy az igényel licencek megfelelően felhasználásra kerüljenek és értékes beruházást jelentsenek a licenctulajdonosok számára. Tisztában vagyunk azzal, hogy a licencek bevezetése nem kis feladatot ró az oktatókra és az oktatási intézmények informatikusaira. Ebben szeretnénk segíteni. Több intézménynek is segítségére siettünk az informatikai infrastruktúrájának korszerűsítésében.

Amennyiben az Ön intézményében is szükség van a Novell szakértőire, akkor vegye fel velünk a kapcsolatot.

HUEDU szakmai gyakorlat

Szakmai gyakorlatok szervezése

Amennyiben diákjainak gondot okoz, hogy olyan szakmai gyakorlatokat találjanak, amely kihívás szakmai szempontból és a munka a nyílt forrású közösség számára hasznos, akkor vegye fel velünk a kapcsolatot. A Novell segít eligazodni a kiválasztott projektben és leveszi a terhet mind a tanár és a diák válláról, hogy mindenki a saját feladatát végezhesse.

HUEDU diplomamunka

Diplomamunka

Amennyiben diákja nyílt forrású projekt kapcsán szeretne diplomázni, akkor a Novell szívesen biztosít külső konzulenst a diploma elvégzéséhez. Semmi más nem kell tenni, csak egyeztetni egy megfelelő témakört. Ha érdekli, egy ilyen kölcsönös együttműködés, akkor vegye fel velünk a kapcsolatot.

HUEDU közösségi jegyzetkészítés

Közösségi jegyzetkészítés

Amennyiben nyílt forrású programokkal kapcsolatos tantárgyat tanít, akkor szeretnénk, ha megosztaná velünk jegyzeteit nyílt forrás alatt, hogy mások is taníthassák, módosíthassák, testre szabhassák és nem utolsó sorban taníthassák ezt a tantárgyat. Jelenleg Linux és OpenOffice.org témakörben készítünk oktatási anyagokat, amelyet bárki szabadon használhat, bővíthet és oktathat. Amennyiben érdekli ez a lehetőség, akkor vegye fel velünk a kapcsolatot.

Mit ajánl a HUEDU a hallgatóknak?

Tuesday, October 11th, 2011

Szakmai gyakorlatok szervezése

Amennyiben gondot okoz, hogy olyan szakmai gyakorlatot találj, amely kihívás szakmai szempontból és a munka a nyílt forrású közösség számára hasznos, akkor jelentkezz nálunk. A Novell segít eligazodni a kiválasztott projektben és leveszi a terhet mind a tanár, mind a diák válláról, hogy mindenki a saját feladatára koncentrálhasson.

Diplomamunka

Amennyiben nyílt forrású projekt kapcsán szeretnél diplomázni, de nem találsz megfelelő témát, vagy konzulenst, akkor a Novell szívesen biztosít külső konzulenst a diploma elvégzéséhez. Semmi más nem kell tenni, csak egyeztetni egy megfelelő témakört, a többi mi intézzük. Ha érdekel, egy ilyen kölcsönös együttműködés, akkor vedd fel velünk a kapcsolatot.

Egységes informatikai tananyag ingyen

Thursday, September 22nd, 2011

Részben pályázati forrásból 95 millió forintos költséggel 47 elektronikus tananyag készült el az “Informatikai tananyag tárház” program keretében. A projekt lényeges eleme, hogy a résztvevő négy intézmény összehangolta képzését. A projektben a Debreceni Egyetem Informatikai Kara, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara, az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Főiskolai Kara valamint a Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Karának mintegy 60 oktatója vett részt az elmúlt másfél évben.

A program során kifejlesztett 47 tananyag a résztvevő felsőoktatási intézmények informatikai oktatásának teljes spektrumát – programtervező informatikus, gazdaság informatikus, mérnök informatikus, informatikus könyvtáros és informatika tanár alap- és mesterképzés – lefedi és csak a fent említett oktatási intézményekben mintegy 5.000 hallgató tudja majd használni azt a jövőben.

A matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai képzés színvonalának növeléséhez elengedhetetlen a jó minőségű, elektronikus tananyagok használata, mindez növeli az intézményekben megszerezhető diploma értékét, eleget tesz a munkaerőpiac elvárásainak, összességében pedig növeli a két régió versenyképességét. A program során – többek között – külföldi felsőoktatási intézményektől vettek át és adaptáltak tananyagot, több, sokak által használt tankönyvet digitalizáltak, amelyeket ingyenesen, online hozzáféréssel lehet elérni a jövőben, emellett nagy súlyt helyeztek arra is, hogy a tananyagfejlesztést összehangolják a munkaerő-piaci elvárásokkal.

A munkába emellett bevonták a régió informatikai cégeinek szakembereit is. A digitalizált tartalmak a www.tankonyvtar.hu oldalon jelennek meg hamarosan, ezeket minden érdeklődő ingyenesen érheti el, töltheti majd le.

Huedu, én így szeretlek

Thursday, September 15th, 2011

Sokaknak csak és kizárólag a Microsofttal kötött szerződés (Campus és School) jut az eszükbe, ha oktatással kapcsolatos szoftvercsomag megállapodásra gondolnak. Ám ez koránt sincs így, évek óta létezik a huedus megoldás is. E program részleteinek áttekintése, a kétféle konstrukció összevetése nem haszontalan: mik a lehetőségei a magyarországi általános, középiskolai vagy felsőoktatási intézményeknek?

A Huedu biztosította konstrukcióban az oktatási intézmények mindig a programtermékek legfrissebb verzióját kapják meg, a Novell termékportfólió szinte minden elemét ingyenesen használhatják. Ám a dolog rugalmasan működik: ezzel egyidejűleg jogszerűen használhatják bármelyik korábbi változatot is, és a program lejártakor az aktuális licencverziók örökös használati joga ott marad a licencigénylők birtokában.

És persze az is egy érdekes kérdés, vajon mi lesz akkor, ha a Core CAL-ra fordított összeg egyszer majd esetleg csökkenni fog. Ha a közoktatási és felsőoktatási gépek számát együttesen körülbelül 250 ezerre becsüljük, láthatóan sok gépről, és a licencek árat tekintve pedig sok pénzről beszélünk. Mindemellett az idén júniusban bekövetkezett változások (miszerint a tanárok a továbbra is ingyenesen használhatják otthon a Microsoft operációs rendszerét és irodai alkalmazásait, míg a  a diákok a továbbiakban elesnek ettől a lehetőségtől) miatt is várhatóan többen fognak a huedus megoldások irányába elmozdulni. Aminél nem elhanyagolható szempont, hogy az otthoni használat esetében mind az oktatók, mind pedig a diákok jogszerűen használhatják ezeket, magyarán ez mind a SuSE Linux Enterprise Desktopra, mind pedig a LibreOffice Novell Editionre igaz.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) mindenesetre hosszú ideje, tudatosan vizsgálja felül, és igyekszik konszolidálni az oktatási intézményekkel kapcsolatos szoftverkérdéseket, szerződéskötéseket és ebben jelentős, egyre növekvő szerepet szánnak a nyíltforráskódnak is.

OS4Ed: kezdeményezés amerikai iskoláknak

Wednesday, September 7th, 2011

A hazai HuEdu programhoz hasonlóan a világ számos országában léteznek kezdeményezések a nyílt forráskódú szoftverek oktatási szférában való felhasználásának ösztönzésére. Az egyik ilyen az amerikai OS4Ed, vagyis Open Source for Education kezdeményezés: a site olyan nyílt forráskódú megoldásokat kínál, amelyek kifejezetten oktatási intézmények mindennapi menedzselését hivatottak támogatni.  Ezen szoftverek segítségével az oktatási intézmények függetlenedhetnek a drága kereskedelmi alkalmazásoktól, azok szolgáltatóitól és – minimális költségek mellett – saját kezükbe vehetik az iskolai rendszerük irányítását.

Az oldalon alapvetően három szoftvert kínálnak: az openSIS egy hallgatói információs rendszer, amely általános iskolai rendszerektől fölfelé minden rendszert támogat. A nyílt forráskódú, web-alapú programot oktatási szakemberek alkották meg. Tartalmaz demográfiai információkat, órarendet, osztálykönyvet stb.

Ezenkívül a programok közt megtaláljuk még az OpenIntel: ez egy oktatási adattárház alkalmazás, amely a diákok fejlődésének nyomon követését is segíti. A harmadik alkalmazás a Quick Member, amelynek több szolgáltatása is van, köztük egy tagságiviszony-kezelő rendszer.

Az OS4Ed által nyújtott nyílt forráskódú professzionális megoldások az alapítók reményei szerint jövőben kiszoríthatják a kereskedelmi szoftvereket az oktatásból, mivel ugyanazokat a szolgáltatásokat képesek nyújtani. Ezen felül legtöbbször részt vesznek a fejlesztésben olyanok, akik az adott területen aktívan dolgoznak, ezért olyan funkciókat építenek a szoftverekbe, amelyek a felhasználóik valós igényeit elégítik ki, míg ezt némely esetben egy kereskedelmi szoftver nem valósítja meg. A nyílt forráskód előnye pedig az oktatás állandóan változó, fejlődő mivolta miatt érzékelhető, mivel ezeket a szoftvereket szabadon, igényei szerint módosíthatja bárki.

Open source-szal is foglalkozik az új indiai egyetemi labor

Monday, September 5th, 2011

A jövő mérnökei és az IT ipar jövője szempontjából is már most érdemes elkezdeni az oktatás és az ipar összekapcsolását – minderre már Indiában is felfigyeltek. A NASSCOM becslése szerint az indiai IT szektor az idei évben 250 ezer új szakembert fog alkalmazni és a következő esztendőkben ez a szám csak egyre nagyobb lesz.

Problémát jelent azonban (akárcsak hazánkban) a megfelelő munkaerő felkutatása. Napjaink dinamikus üzleti és technológiai környezete miatt a felsőoktatásban a tananyagot folyamatosan frissíteni és fejleszteni kell, hogy naprakész, valamint az ipar szükségleteit kielégítő tudással kerüljenek ki a végzett diákok. Ezért az ipari vállalatoknak és az oktatási intézményeknek össze kell fogniuk annak érdekében, hogy ez megvalósuljon.

Az amerikai, elsősorban folyamatmenedzsment, dokumentumkezelő, adattárház és üzleti intelligencia megoldásokat fejlesztő Virtusa Corporation komoly lépést tett ezen a területen: szándéknyilatkozatuk alapján a dél-kelet-indiai Chennai-ban működő Sathyabama Egyetemen egy webes és mobilalkalmazás fejlesztő laboratóriumot hoznak létre. A labor arra hivatott, hogy a diákok olyan eszközöket ismerjenek meg és olyan tudást sajátítsanak el, amelyek a jelenlegi IT világ eszközei és módszerei, és amelyek később a valódi életben válnak majd hasznossá számukra.

A laboratórium aktuális informatikai eszközöket használ a diákok oktatására. A laborban tanuló diákoknak külön kurzusok fogják bemutatni a nyílt forráskód, az internet, vagy éppen a mobil informatika világát, amelyek jelenleg meghatározó technológiái és irányai az informatikának. Az egyetemek és az ipar ilyen jellegű összefonódása révén a friss diplomások tudásában egyre inkább biztos lehet egy vállalat, és persze maga a diák is, aki pontosan tisztában lesz képességeivel, és könnyebben megtalálja majd a neki megfelelő állást.

A Montessori módszer és a nyílt forráskód

Thursday, September 1st, 2011

Maria Montessori a XX. század egyik legnagyobb hatású pedagógiai rendszerének megalkotója. Montessori egészen új módszert fejlesztett ki a gyerekek oktatására. A „Kövesd a gyereket” elv alapján minden gyermek számára biztosítani kell a problémák önálló megoldását, a felfedezés örömét, személyisége fejlődésének szabadságát.

Napjainkban ismét egyre népszerűbb ez az oktatási módszer a hagyományossal szemben, éppen úgy, ahogy a nyílt forráskód is egyre szélesebb körben használt, mint a fizetős szoftverek. Montessori úgy találta, hogy ha a gyermekeket megfosztják az önálló döntések meghozatalának lehetőségétől, akkor a személyiségük nem fejlődik ki teljesen és később egyénileg már nem, csak mások segítségével fognak tudni döntést hozni. Ezzel analóg módon a nyílt forráskód lehetőséget ad mindenkinek, aki felhasználja, fejleszti, terjeszti, vagy karbantartja, hogy hiteles közvetítője legyen a technológiának. Ez nem csak szoftver, de egyben a személyiség fejlődését is segíti.

Sergey Brin és Larry Page, a Google kereső kifejlesztői, valamint Jeff Bezos, az Amazon alapítója os Montessori típusú képzésben részesültek. Ezt egy TV adásban említették meg, mint a legfontosabb tényezőt, amely sikerükhöz vezetett. Az ő példájukon okulva érdemes elgondolkodni azon, hogy Montessori módszerét és a nyílt forráskódú megoldásokat az oktatási rendszerünkbe bevezessük, hiszen mindkettő a próbálkozáson és megismerésen alapuló módszer, amely a legjobban fejlesztheti a személyiséget.

Web 2.0 eszközök és a nyílt forráskód

Wednesday, August 17th, 2011

Sokan igyekeznek olyan szoftvereket alkotni, amelyek konkurensei a nagy vállalatok, mint az Adobe Photoshop, a Microsoft, vagy az Appl, drága szoftvereinek. Rövid idő alatt találhatunk az interneten olyan ingyenes alkalmazásokat, amelyek kiválthatják ezeket a szoftvereket, és a legtöbbjük még ráadásul nyílt forráskódú is.

Rögtön ott van például az Adobe Photoshop alternatívája a nyílt forráskódú GIMP, amellyel szinte ugyanarra vagyunk képesek, mégis ingyenes. Az Apple iMovie a film szerkesztés terén valóban kiváló, de ha nem engedhetjük meg magunknak, akkor ott van az ingyenes Jay Cut vagy videójátékok tervezéséhez a Gamestar Mechanic.

Amikor nem található nyílt forráskódú megoldás, akkor pedig a web 2.0 eszközök jelenthetik a megfelelő alternatívát. Ezek az eszközök ráadásul nem igénylik a gépre telepítést, így bárhonnan elérhetőek. Ezzel is ösztönözve a diákokat a használatukra, mivel a munkahelyi, iskolai, és az otthoni, de bármely más számítógépen is ugyanazzal az eszközzel dolgozhatnak, tanulhatnak.

A nyílt forráskódú megoldások személyre szabhatók, amennyiben valaki ért a programozásukhoz, és ösztönözheti is a diákokat arra, hogy elsajátítsák ezt a tudást. Ez a két technológia látszik leginkább ösztönözni a diákokat arra, hogy a digitális világot, maguktól, minél jobban megismerjék.

Nyílt forráskód – tévhitek és válaszok

Tuesday, August 16th, 2011

A nyílt forráskódú szoftverek és megoldások kapcsán sok tévhit él, és tart vissza egyeseket annak használatától. Lássuk a legfontosabb tényeket, amelyekkel  érdemes tisztában lenni a nyílt forráskóddal kapcsolatban, mielőtt véleményt nyilvánítunk róla, vagy használni kezdjük.


Nem csak Linuxon használhatjuk!

Amikor a nyílt forráskód egy beszélgetés témája, általában elkerülhetetlen, hogy a Linux felé terelődjön a szó, mert legtöbben úgy gondolják, hogy a nyílt forráskód összekapcsolódik, hozzátartozik a Linuxhoz. Ez azonban koránt sincs így. Rengeteg olyan nyílt forráskódú projekt létezik, amely platform független, sőt sok olyan is, amely kifejezetten Windowsra készült. Ezeken kívül pedig a nagy játékosokról sem szabad megfeledkeznünk, mint az Apache, a MySQL és a Drupal stb., akik a legnagyobb színvonalú szolgáltatásokat nyújtják az adott területen, sokszor vetélytárs nélkül.

A nyílt forráskód nem mindig ingyenes.

A nyílt forráskódú megoldások annak ellenére, hogy a kód szabadon hozzáférhető, nem mindig ingyenesek. Sok olyan társaság van, amely nyílt forráskódú projekteket fejleszt, mégis pénzt keres azok eladásából. A legtöbbször olyan hozzáadott értékért kérnek pénzt, mint a támogatás vagy plusz tulajdonságok. A legtöbb esetben azonban kiadnak egy „közösségi” változatot is, amely ingyenes. Jó példa erre a Zimbra, amely egy kiváló, erőteljes email és csoportmunka eszköz. Ennek az ingyenes változat mellett több olyan kiadása is van, amelyért fizetnünk kell a pluszszolgáltatások miatt.

A támogatás kérdése.

A nyílt forráskódú szoftverekre jellemző, hogy a közösség nyújtja a támogatást. Ennek a közösségnek azonban a legtöbbször tagja a kód létrehozója is. Ez nem egy vállalatbarát 7/24 támogatás, de sokszor ugyanolyan gyors és profi segítséget kapunk. Ezen kívül találhatóak olyan szervezetek, amelyek akár függetlenül pénzért nyújtanak támogatást nyílt forráskódú szoftverekhez.

A kód átlátszósága.

A nyílt forráskód definíció szerint teljesen hozzáférhető. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy élni is kell ezzel a lehetőséggel. A legtöbben úgy használnak nyílt forráskódú terméket, hogy egyszer sem nyúlnak a kódhoz. Fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben nekünk, vagy szervezetünknek  éppen arra volna szüksége, lehetősége lenne, hogy testre szabja a kódot, amit viszont zárt szoftverekkel nem tehetne meg. A szerkeszthető kód oktatási területen is igen kiváló lehetőséget teremet arra, hogy a diákok létező, élő és modern eszközök fejlesztésével sajátíthassák el a programozás módszereit.

Nem csak programozóknak.

Általános tévhit, hogy mivel a kód szabadon hozzáférhető, ezért csak programozók választják a nyílt forráskódú szoftvereket. Az, hogy a kód hozzáférhető és átépíthető, nem jelenti azt, hogy élni is kell ezzel a lehetőséggel. Nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy a legtöbb nyílt forráskódú szoftver felhasználó biztosan nem ért egy programozási nyelvhez sem. Ezért bárki nyugodtan letölthet, telepíthet és használhat bármilyen nyílt forráskódú terméket, nem lesznek olyan nehézségei, amik egy fizetős szoftver esetében nem fordulhatnak elő.

Nem törvénytelen.

A nyílt forráskódú szoftverek különböző nyílt forrású licencek alá tartoznak, amelyek megszabják, hogy milyen módon használható fel a kód. Általánosságban elmondható, hogy a nyílt forráskódú szoftverek felhasználása semmilyen szerzői jogi szabályba nem ütközik.

Nem csak profiknak.

A nyílt forráskódú szoftverek éppen úgy telepíthetőek ma már, mint a kereskedelmi társaik. Nem szükséges semmilyen extra tudás ahhoz, hogy telepítsük a programokat, és használatukhoz sem kell semmi plusztudás, mint egy zárt programhoz. A nyílt forráskódú szoftverek éppen úgy, mint a fizetősek, az átlagos felhasználóval ellentétesen fejlődtek. Minél kevésbé szakértőek a számítógép használók, annál egyszerűbbek a programok.

A legtöbb nyílt forráskódú szoftver épp oly könnyen elérhető, mint fizetős vetélytársa.

A nyílt forráskódú programok ott vannak mindenhol. Elérhetőek a Download.com oldalról, az Android Marketről, minden Linux disztribúció Program telepítőjén keresztül és világszerte több weboldalról. Még a Microsoftnak is van saját nyílt forráskód oldala. A korai gyökereitől eltérően a nyílt forráskódú megoldások megtalálása ma már nem olyan, mint tűt keresni a szénakazalban.

A freeware, a shareware nem ugyanaz, mint a nyílt forráskód.

A legtöbben ismerik a freeware és a shareware fogalmát, de nem biztos, hogy tisztában vannak azzal, hogy ez a két fogalom nincs összefüggésben a nyílt forráskód fogalmával. Egy shareware illetve freeware program lehet természetesen egyben nyílt forráskódú is, épp úgy, mint zárt.

Valószínűleg már most is használod.

Milyen böngészőt használsz? Firefoxot? Akkor te máris nyílt forráskódú szoftvert használsz. A legtöbben úgy használnak nyílt forráskódú programokat, hogy nem is tudnak róla. Néhány példa, amely nagy népszerűségnek örvend és emiatt sokan használják: OpenOffice, Thunderbird, Drupal, WordPress, GnuCash, Notepad++ stb. És ez még csak egy nagyon apró szelete a széles körben használt nyílt forráskódú programoknak.

A nyílt forráskódú szoftverek felnőttek. Legtöbb esetben vannak olyan jók, mint fizetős vetélytársaik és sok esetben jobbak is azoknál. A nyílt forráskódú szoftverek egyre elterjedtebbé válnak. A tradicionális számítástechnika felől ma egyre inkább a felhő és a virtualizáció világa felé tolódik a felhasználók érdeklődése is, ahol a nyílt forráskódú megoldások egyelőre dominálnak.

Nyílt szoftverekkel spórol egy görög továbbképzési központ

Monday, August 1st, 2011

Egy Athén melletti továbbképzési központban egy ingyenes és nyílt forrású szoftverekre épülő szervezeti és működési digitális modellt terveztek meg és vezettek be. A 2. Iskolai Laboratórium Központ az Athén melletti Koropiban található, ahol szakmai továbbképzésben résztvevő diákok gyakorlati oktatása folyik. A teljes központ hálózatára alkalmazott új digitális modell (amely kompatibilis a közszférában lévő minden egyéb megoldással) kifejlesztésétől azt várják, hogy elősegíti majd egy digitális ökokultúra kialakulását.

A legfontosabb eleme az új kialakított rendszernek, hogy ingyenes és nyílt szoftvereket alkalmaztak. Ezzel komoly összeget spóroltak meg, ráadásul a célszoftverek helyes kiválasztásával a már meglévő szolgáltatásokat is jelentősen fejleszteni tudták. A létrehozott modell az Elastixra épül, amely nyílt forrású kommunikációs megoldásokat szolgáltat és több kulcsfontosságú funkcióval járul hozzá a rendszerhez, mint például az IP-telefonszolgáltatás, az üzenetküldő szerver, a fax szerver, a konferenciabeszélgetés lehetősége, vagy éppen az azonnali üzenetküldést megvalósító szerver.

A kiszolgáló épületbe vezeték nélküli elérési pontokat is telepítettek, amelyek az oktatásban résztvevők SIP-képes mobil telefonjaival együttműködve biztosítják a call center elérését. Egy ilyen központban, az általános oktatási intézményekhez képest több kihívással is szembe kell nézni, amelyek megnehezítik a komplexum irányítását. Például hosszabb nyitvatartási időben, reggel 8 órától éjjel 11 óráig van nyitva az épület, de a szolgáltatásokat használó oktatási és működető személyzet is igen nagy létszámú.

A fejlesztés jelentősége, hogy a teljes infokommunikációs rendszert ingyenes és nyílt forráskódú megoldásokkal tudták megvalósítani úgy, hogy a nyújtott szolgáltatások köre csak bővült. Költségcsökkentési szempontból ideális egy ilyen rendszer kialakítása, és amint az a fenti példából is látszik nem is kell lemondani semmilyen nyújtott szolgáltatásról.

Az ODF jelene és jövője

Monday, August 1st, 2011

Öt év telt el azóta, hogy az Open Document Format (ODF) hivatalos ISO szabvány lett. Azóta, főleg az utóbbi évben jelentős erőfeszítéseket tesznek a kormányzati szférában, de az oktatásban és piaci vállalatoknál is, hogy a nyílt dokumentumformátum váljon hivatalossá, és széles körben használttá. Teszik ezt azért, mert ezen a nyílt szabványon keresztül függetlenedni tudnak a fizetős eszközök által elsősorban támogatott formátumoktól, és ezzel költségektől kímélhetik meg a szervezetet. Cél az is, hogy a világ (vagy legalábbis a szervezetek) egy formátumot használjanak kommunikációra, így azt könnyebb tökéletesíteni, és a konverziós problémák is eltűnhetnek.

A berlini ODF Plugfesten Andreas Kawohl, a Freiburg Városi Tanácsának IT osztályán dolgozó szakember azonban arra mutatott rá, hogy az ODF még nagyon távol áll attól, hogy a dokumentum megosztásban sztenderd formátummá váljon. Elmondása alapján a Freiburgban működő adminisztrációs személyzet, akik jelenleg Microsoft Office és OpenOffice programcsomagot is használnak, egy hat hónapos időszakban 70 ezer OpenOffice dokumentumot készítettek, de sajnálatos módon a szervezeten kívül alig néhányan tudták azokat használni.

2007-ben döntöttek úgy a Freiburgi Városi Tanácsban, hogy kizárólag PDF és ODF formátumú dokumentumokat állítanak elő. Ennek érdekében mintegy 2 ezer munkaállomáson cserélték le az irodai programcsomagot OpenOfficera – a cél náluk is a szállítóktól való függetlenedés volt. A váltás itt is nehézkesen alakult; a megszokott környezetet nehéz volt elhagyni. Az erőfeszítések ellenére, azonban azt tapasztalják, hogy mivel egyelőre nem sokan követik a példájukat, és az úttörők közt vannak, akik az ODF bevezetését támogatják, jelenleg inkább hátrányban érzik magukat, mert a többi hivatalban, amelyekkel együtt dolgoznak, még mindig a.doc formátum a hivatalos és elvárt.

Az ODF elterjedését az is nehezíti, hogy a jelenleg használt programok, a Microsoft Office és a LibreOffice máshogy rendereli az ODF fájlokat, ami egy kormányzatnál, ahol hivatalos iratok és nyomtatványok is születnek, elvárás az, hogy mindenki azt lássa, amit az alkotó készített. Nagy előrelépés lenne, ha ezeknek a szoftvereknek a fejlesztői is törekednének arra, hogy az ODF fájlok egységesen jelenjenek meg, fordítódjanak le.

Szerencsére vannak azonban olyan kezdeményezések és megoldások, amelyek támogatják az ODF-et és bátorítják az embereket annak használatára. Ilyen például a WebODF amely egy ODF-et támogató JavaScript könyvtár. Ez a böngésző alapú szoftver szinte minden platform esetén támogatja a nyílt forrású dokumentum formátumot, mondta el Jos van den Oever, a szoftvert készítő KO társaságból. Segítségével táblázatok, szöveg feldolgozás, és prezentációk is integrálhatók weboldalakba, valamint office fájlokat is megtekinthetünk mobil eszközökön. Mobil eszközök közül egyelőre még csak Android készülékeken fut az alkalmazás, de az iPhone és iPad támogatás már készülőben van.

Az is az ODF jövőbeni elterjedésének előszobája, hogy az oktatási intézményekben szorgalmazzák a használatát, így a jövő nemzedék számára remélhetőleg ez lesz a természetes, megszokott formátum. Annak érdekében, hogy kialakuljon egy közös formátum, és ne a különböző formátumok és azok konvertálása váljon megszokottá, szükség van az úttörő szervezetekre, és azok kitartására, valamint a fejlesztőkre, akiknek talán üzleti szempontból nem feltétlenül érdekük ez a lépés, de remélhetőleg elkerülhetetlenné válik számukra. A mi életünk pedig egyszerűsödhet azzal, hogy minden dokumentumot, amit kapunk, a nélkül nyithatunk meg és olvashatunk olyan formában, amiben az alkotója létrehozta, hogy letöltenénk hozzá valamilyen konvertert.

Az open source szerepe az oktatásban

Monday, August 1st, 2011

Az ingyenes, nyílt és szabad szoftverek nagy hangsúlyt kapnak a médiában és szoftveriparban. Ezek az információs és kommunikációs technológiák egyre nagyobb szerepet töltenek be minden területen. Egy területen pedig nagy eredmények és sikerek érhetők el, ha megfelelően használják.

Ez a terület pedig nem más, mint az oktatás. Sok ország egyre komolyabban nyit a nyílt forráskód felé, akár erre vonatkozó szabályozásokat is bevezetnek országos szinten. A nyílt forráskódú megoldások alkalmazását megfelelő választásnak tartják a legtöbb helyen új gépparkok kialakításakor, vagy régiek felújításakor, mert így komoly összegeket spórolnak a licenceken, a szoftverek pedig kielégítik azokat az igényeket, amelyeket az új laborok támasztanak.

Még ennél is több lehetőség van az oktatás infokommunikációs eszközökkel  való támogatásában. Téves irány, ha azért vezetnek be információs és kommunikációs szoftvereket, hogy az bármi módon helyettesítse a tanár-diák oktatási viszonyt. Azonban a már bevált oktatási struktúra mellett megjelenő információs és kommunikációs technológiák, szolgáltatások jelentősen tudják emelni az azokat bevezető oktatási intézményekben az oktatás színvonalát.

A legfontosabb ilyen megoldások bevezetésekor, hogy olyan digitális környezetet teremtsenek, amely javítja az oktatás minőségét és kiterjeszti a fejlesztés, tájékozódás lehetőségeit a legkülönbözőbb területeken. Ide értendőek az interaktív tevékenységek, olyan digitális könyvtárak, amelyek megfelelő tudásbázissal rendelkeznek, és az a kreatív munka, amit a diákok illetve tanáraik végezhetnek. Az egyéni alkotás ugyanis nagy fontos az oktatásban mind a diákokat, mind pedig a tanárokat tekintve.

Ezek a megoldások tehát nem váltják fel a hagyományos diák-tanár oktatási struktúrát, hanem egy új kontextusba helyezi azt azzal, hogy a tanár szerepét némiképp módosítja. A tanár már nem csak a tudás közvetítője, hanem mozgatórugója is a tudáson alapuló összegzésnek, valamint elősegítője a kutatásnak, kreativitásnak, felfedezésnek a diákok körében.

A nyílt forráskódú megoldások lehetővé teszik azt, hogy a kreativitás és elosztott tudás beépüljön az oktatásba. Számos fejlesztő és támogató munkálkodik a nyílt forrású megoldások tökéletesítésén, amivel még több embert vonnak be aktuális és magas minőségű szoftverek fejlesztésébe. Az újrafelhasználhatóság is előny, hiszen nem kell újra „feltalálni a kereket”, azaz a már létező megoldások könnyen beépíthetőek egy új projektbe, ezzel csökken a fejlesztési idő és komolyabb, érdekesebb projektek indulhatnak, a felhasználók pedig fókuszálhatnak a fejlesztésekre.

A lokalizálhatóság és testreszabhatóság pedig még több lehetőséget kínál például helyi, specifikus alkalmazások létrehozásához. Végül egy olyan világszintű tudásmegosztás alakul ki, amely a legkomolyabb tudásbázissal rendelkezik és világszerte bárki számára könnyen, nyíltan elérhetővé válik. A nyílt forráskódú alkalmazások és szemlélet tehát a legalkalmasabbnak tűnik arra, hogy az oktatást fejlessze.

Open Office – múlt és jövő

Monday, July 11th, 2011

Egy igen részletes angol nyelvű cikk jelent meg a napokban a The H Open oldalon, amely az OpenOffice múltját követi végig, egészen a kezdetektől a jelenlegi helyzetéig. Akik nem ismerték korábban az OpenOffice kialakulásának hátterét, kimerítő képet kaphatnak arról, hogy hogyan lett mára nyílt forrású ez a népszerű irodai programcsomag. Az OpenOffice elődje ugyanis egy nem nyílt forrású program, a StarOffice.

A StarOffice egy méltán sikeres kereskedelmi szoftver volt, amelyet egy német társaság, a StarDivision dobott piacra. A StarDivision-t később, 1999-ben, a Sun Microsystems vásárolta meg. A Sun a StarOffice-t elsősorban azért vásárolta meg, mert akkoriban 42000 alkalmazottjának volt Unix munkaállomása, legtöbbjüknek windowsos laptopja, és olcsóbb megoldásnak tűnt egy komplett céget megvásárolni, mint minden egyes gépre Microsoft Office lincencet vásárolni.

Később OpenOffice néven nyílttá tették a kódot, azonban a licenc a Sun kezében maradt. A licenc liberális volt abban az értelemben, hogy engedélyezte a kód újrafelhasználását kereskedelmi szoftverekben. Így például az IBM is érdeklődött a kód iránt és a Lotus Symphony korai verziói OpenOffice alapúak voltak.

A közelmúltban az Oracle Sun fúzió borzolta a kedélyeket, hiszen ezzel párhuzamosan bekorlátozták az OpenOffice kódját, tehát ha bárki fejleszt bele, akkor lemond a fejlesztés tulajdonjogáról és azt az Oracle tulajdonába adja. Az Oracle pedig ezeket a fejlesztéseket eladhatja. A fejlesztők ezen némiképp felháborodtak, és otthagyták az OpenOffice-t ami most jelenleg egy az egyben a LibreOffice-ban él tovább. Az OpenOffice-t egyébként nem is fejlesztik ennek megfelelően, gyakorlatilag kiürült, csak néhány – az Oracle által fizetett – mérnök maradt benne, akik viszont nem tudják tartani a lépést a Libre többszáz fős fejlesztői közösségével.

Mára eljutottunk oda, hogy az ODF, a nyílt dokumentum formátum lesz a sztenderd  sok önkormányzatban és az oktatásban is. Ezzel együtt pedig a nyílt forrású megoldások is egyre nagyobb teret nyernek, mivel a közigazgatási szervezetek és több nagyobb vállalat is függetlenedni kíván mindenféle külső szervezettől, szoftverek terén is. A LibreOffice pedig lényegében az egyetlen minőségi alternatíva a kereskedelmi irodai programcsomagokra, amely azokkal teljesen egyenrangú módon képes támogatni az iskolai munkát.

A váltás már elkezdődött

Monday, July 4th, 2011

A tanárok többsége valószínűleg nemmel válaszolna, ha arra kérdésre kellene felelnie, hogy váltana e licencköteles szoftverek használatáról nyílt forráskódúakra. Az indok legtöbbször a kényelem, vagyis hogy megszokták már a szoftvereket, amiket jelenleg használnak.

Hány oktató ismeri vajon az ingyenes Moodle-t? A Moodle-t az Egyesült Államokban több ezer tanár használja mindennap. A Minnesota-i Intermediate District 287 például már 5 éve használja, idén még egy saját Moodle oldalt is létrehoztak. Egy Moodle szakértővel is büszkélkedhetnek, aki létrehozta a MoodleShare-t, egy olyan oldalt, ahol tanárok fejleszthetik és oszthatják meg egymással előadásaikat.

A Moodle Magyarországon is a leggyakrabban alkalmazott eLearning keretrendszerré vált az elmúlt években. Idén immáron hatodik alkalommal rendezték meg a Gödöllői Szent István Egyetemen a MoodleMoot, ahova elsősorban oktatókat, oktatásszervezőket, intézményvezetőket és döntéshozókat vártak. A MoodleMoot 2011 fő témája a Moodle 2.0 megjelenése volt.

Az ilyen alkalmazások jól mutatják, hogy akár megszokott licencköteles megoldásoknál, sokkal jobb szolgáltatást nyújthat egy nyílt forráskódú megoldás, amely köré könnyen szerveződik egy népes felhasználói csoport, aminek köszönhetően saját munkájukat is továbbfejleszthetik a felhasználók. Az átállás természetesen nem minden esetben könnyű. Amennyiben egy szoftver oktatása lépésről lépésre zajlik, úgy akadályokba ütközhet egy hasonló szolgáltatásokat nyújtó, de más szoftver bevezetése, mivel az oktatási folyamat nem támogatja a váltást.

Az átállási nehézségek ellenére érdemes mindenkinek bátorságot gyűjtenie, hogy a drága, licencköteles termékeket nyílt forráskódúakra váltsa le, hiszen a nyílt forrású programok el tudják látni ugyanazt a feladatot, mint a kereskedelmi szoftverek, vagy azoknál akár jobbak is lehetnek, mint ahogy azt a Moodle példáján tapasztalhatjuk. Nem utolsósorban pedig azoknál jóval olcsóbbak, aminek köszönhetően komoly megtakarítást érhet el egy intézmény.

Open source: nincs ingyen, de nem is drága

Wednesday, June 22nd, 2011

Sok iskolai vezető, annak ellenére, hogy hallott már arról, hogy spórolni lehet az open-source termékek bevezetésével, mégsem indítja el intézményét ezen az úton, mivel az első dolog, amivel szembesül, az az átállás költsége. Valóban kiadással jár az, ha egy intézmény open-source termékekre vált. A későbbiekben viszont a fenntartási, és a fennmaradási költségek alacsonyak, vagy bizonyos esetben nincsenek. Vegyük például a licenszelést. Azok az intézmények, akik kereskedelmi termékeket használnak, komoly összegeket költenek a licenszekre.

Az Egyesült Államokban például számítógépenként 100 dollárt lehet megspórolni, ha a Microsoft Windows és Office termékek helyett open source megoldást választunk. Az amerikai Indiana állambeli Michigan City Area Schools az Indiana ACCESS program keretében 5, később, 2008-ban újabb 29 tantermet látott el nyílt forráskódú szoftverekkel futó asztali számítógépekkel. Ez a váltás olyan sikeres volt, hogy amikor 2009 januárjában és augusztusában újabb két iskolát nyitottak meg, az open source megoldást választották mindkét intézményben, ezzel épületenként 125 000 dollárt megspórolva. Minden iskola 350-400 számítógépet kapott, és mivel a Linux gyengébb, régebbi hardveren is kiválóan fut, gépenként 100 dollárt tudtak megspórolni. Új tantermek, illetve új intézmények nyitásakor komoly összeget lehet megtakarítani, ahogyan azt a fenti példa is mutatja.

Egy másik példa a texasi Klein Independent School District, amely intézménynél, az utóbbi években minden alkalommal, amikor új termék bevezetésére, vagy régiek megújítására volt szükség, open source, vagy shareware megoldásokat kerestek, amelyekkel csökkenthetik a kiadásokat. Az egyik példa, amikor csaknem 100 ezer dollárt sikerült megtakarítani: a számítógép klónozó szoftver (imaging) volt. A fenti példa jól mutatja, hogy fokozatosan is át lehet állni a nyílt forrású szoftverekre –akkor érdemes új, ingyenes vagy jelentősen olcsóbb megoldást keresni, amikor éppen fizetni kellene a korábban alkalmazott szoftver új verziójáért, vagy a licenszét kellene meghosszabbítani.

A legjobb, legnépszerűbb megoldások helyett inkább a célnak hatékonyan megfelelő eszközöket érdemes keresnie egy intézménynek, és ezzel függetlenedni egy vagy több nagyobb szoftvercégtől. Az open source megoldásoktól nem kell félni, érdemes példát venni azokról az országokról, intézményekről, akik ezekkel a megoldásokkal komoly összeget tudtak megtakarítani.

SUSE labor a Deák téri Evangélikus Gimnáziumban

Friday, May 27th, 2011

A közelmúltban megújított huedu program által nyújtott lehetőséggel az elmúlt időszakban már számos hazai oktatási intézmény élt. Közülük az egyik a Deák téri Evangélikus Gimnázium (DEG) (http://www.deg.sulinet.hu), ahol egy korszerű SUSE labort hoztak létre, amelynek segítségével az oktatást korszerűsítették. A labor lehetőséget ad a diákoknak, hogy modern eszközökkel sajátíthassák el a számítástechnikai ismereteket.
A megvalósított architektúrában Samba kiszolgálót alkalmaznak az alapvető domain vezérlő funkciók biztosítására. A diákok internet hozzáférésének korlátozását a diákok munkaállomásait ellátó szerveren futó SQUID webgyorsítótár segítségével oldották meg. A Novell által nyújtott programok a labor architektúrájának minden más területét is lefedték, mint például a DHCP szolgáltatás, hitelesítés vagy az időszinkronizáció.
A DEG azzal, hogy ezt a labort létrehozta, követendő példát mutat minden középiskolának és más oktatási intézménynek, hogy érdemes élni a Huedu programmal, amelynek keretében nem csak szoftverekhez, de ingyenes tanácsadáshoz is juthatnak az oktatási intézmények. Az oktatók munkáját is megkönnyíti egy ilyen modern  labor működtetése, a diákok pedig modern, stabilan működő környezetben ismerkedhetnek meg az informatika világával.

Xen oktatás tematikája

Thursday, November 25th, 2010

2010.11.30-án Xen alapismeretek oktatása lesz a Novell irodában a HUedu program résztvevői számára.

Dátum: november 30., 10 – 16 óra között
Helyszín: Novell iroda, 1124 Bp., Csörsz u. 45., VII. emelet

Tematika és programtervezet:
10:00 – 12:00

  • Virtualizációs alapismeretek
  • Virtualizáció típusai
  • Virtualizációs technológiák
  • Paravirtuális és teljesen virtuális mód

12:00 – 13:00: ebédszünet

13:00 – 16:00

  • Xen alapú virtualizációs technológia a SUSE Linux Enterprise Server-ben
  • Virtuális kiszolgálók létrehozása
  • Kötetkezelés és image állományok
  • Operációs rendszer telepítése
  • Hálózat beállítása
  • Virtuális kiszolgálók kezelése
  • Virtuális kiszolgálók lemezbővítése
  • Virtuális kiszolgálók memóriabővítése
  • Processzorütemezési stratégiák

Aki szeretne jönni, az kérjük jelentkezzen.

Magyar érettségi Linux kialakítása

Saturday, October 16th, 2010
HUEDU oktatás

Magyar érettségi Linux kialakítása

HUEDU előadás
[slideshare id=5471109&doc=erettsegilinux-101018015156-phpapp02]

SUSE Linux Enterprise Server adminisztrációja (CLP felkészítő oktatás)

Friday, August 6th, 2010
HUEDU oktatás

SUSE Linux Enterprise Server adminisztrációja (CLP felkészítő oktatás)

HUEDU előadás
[slideshare id=5752538&doc=slesadmin-101112044812-phpapp01]

HUEDU szeminárium – Open Enterprise Server 2

Wednesday, July 28th, 2010
HUEDU oktatás

HUEDU szeminárium – Open Enterprise Server 2

HUEDU előadás
[slideshare id=5752537&doc=prez-101112044801-phpapp01]

SUSE Linux Enterprise Server adminisztrációja (CLP felkészítő oktatás)

Monday, June 28th, 2010
HUEDU oktatás

SUSE Linux Enterprise Server adminisztrációja (CLP felkészítő oktatás)

HUEDU előadás
[slideshare id=5752521&doc=slesadmin2-101112044636-phpapp01]

HUEDU szeminárium – ZCM

Wednesday, May 26th, 2010
HUEDU oktatás

HUEDU szeminárium – ZCM

HUEDU előadás
[slideshare id=5752473&doc=zcmdemopresentation102-101112044351-phpapp02]

HUEDU szeminárium – ZCM

Wednesday, May 12th, 2010
HUEDU oktatás

HUEDU szeminárium – ZCM

HUEDU előadás
[slideshare id=5752473&doc=zcmdemopresentation102-101112044351-phpapp02]

Biztonságos üzemeltetés és karbantartás – GroupWise, eDirectory, NetWare

Wednesday, March 31st, 2010
HUEDU oktatás

Biztonságos üzemeltetés és karbantartás – GroupWise, eDirectory, NetWare

HUEDU előadás
[slideshare id=5752103&doc=edirhealth-check20100331-101112040606-phpapp01]

Biztonságos üzemeltetés és karbantartás – OES

Wednesday, March 17th, 2010
HUEDU oktatás

Biztonságos üzemeltetés és karbantartás – OES

HUEDU előadás
[slideshare id=5752103&doc=edirhealth-check20100331-101112040606-phpapp01]

SUSE Linux Enterprise Desktop 11

Friday, January 22nd, 2010
HUEDU oktatás

SUSE Linux Enterprise Desktop 11

  • Időpont: 2010. január 22. 09:00
  • Helyszín: Nyíregyháza
  • Előadó: Horváth Gábor
  • Jelenléti ív: letöltés (pdf)

Novell Teaming 2 bemutatása

Wednesday, December 16th, 2009
HUEDU oktatás

Novell Teaming 2 bemutatása

Novell IDM, eDirectory/ActiveDirectory integráció

Wednesday, November 25th, 2009
HUEDU oktatás

Novell IDM, eDirectory/ActiveDirectory integráció

HUEDU előadás
[slideshare id=5754560&doc=oktatas200911zoli-101112075444-phpapp01]

XEN gyakorlati oktatás

Wednesday, October 28th, 2009
HUEDU oktatás

XEN gyakorlati oktatás

Novell GroupWise technikai tréning

Wednesday, September 23rd, 2009
HUEDU oktatás

Novell GroupWise technikai tréning

HUEDU szeminárium – XEN

Wednesday, July 29th, 2009
HUEDU oktatás

HUEDU szeminárium – XEN

HUEDU szeminárium – ZCM

Wednesday, July 8th, 2009
HUEDU oktatás

HUEDU szeminárium – ZCM

HUEDU szeminárium – ZCM

Wednesday, July 1st, 2009
HUEDU oktatás

HUEDU szeminárium – ZCM

HUEDU szeminárium – OWS, OES, GW

Wednesday, June 17th, 2009
HUEDU oktatás

HUEDU szeminárium – OWS, OES, GW

HUEDU szeminárium – OWS, OES, GW

Wednesday, June 3rd, 2009
HUEDU oktatás

HUEDU szeminárium – OWS, OES, GW