Home
Belépés : RSS
RSS
: Twitter : Facebook

Archive for August 1st, 2011

Nyílt szoftverekkel spórol egy görög továbbképzési központ
Nyílt szoftverekkel spórol egy görög továbbképzési központ

Monday, August 1st, 2011

Egy Athén melletti továbbképzési központban egy ingyenes és nyílt forrású szoftverekre épülő szervezeti és működési digitális modellt terveztek meg és vezettek be. A 2. Iskolai Laboratórium Központ az Athén melletti Koropiban található, ahol szakmai továbbképzésben résztvevő diákok gyakorlati oktatása folyik. A teljes központ hálózatára alkalmazott új digitális modell (amely kompatibilis a közszférában lévő minden egyéb megoldással) kifejlesztésétől azt várják, hogy elősegíti majd egy digitális ökokultúra kialakulását.

A legfontosabb eleme az új kialakított rendszernek, hogy ingyenes és nyílt szoftvereket alkalmaztak. Ezzel komoly összeget spóroltak meg, ráadásul a célszoftverek helyes kiválasztásával a már meglévő szolgáltatásokat is jelentősen fejleszteni tudták. A létrehozott modell az Elastixra épül, amely nyílt forrású kommunikációs megoldásokat szolgáltat és több kulcsfontosságú funkcióval járul hozzá a rendszerhez, mint például az IP-telefonszolgáltatás, az üzenetküldő szerver, a fax szerver, a konferenciabeszélgetés lehetősége, vagy éppen az azonnali üzenetküldést megvalósító szerver.

A kiszolgáló épületbe vezeték nélküli elérési pontokat is telepítettek, amelyek az oktatásban résztvevők SIP-képes mobil telefonjaival együttműködve biztosítják a call center elérését. Egy ilyen központban, az általános oktatási intézményekhez képest több kihívással is szembe kell nézni, amelyek megnehezítik a komplexum irányítását. Például hosszabb nyitvatartási időben, reggel 8 órától éjjel 11 óráig van nyitva az épület, de a szolgáltatásokat használó oktatási és működető személyzet is igen nagy létszámú.

A fejlesztés jelentősége, hogy a teljes infokommunikációs rendszert ingyenes és nyílt forráskódú megoldásokkal tudták megvalósítani úgy, hogy a nyújtott szolgáltatások köre csak bővült. Költségcsökkentési szempontból ideális egy ilyen rendszer kialakítása, és amint az a fenti példából is látszik nem is kell lemondani semmilyen nyújtott szolgáltatásról.

Az ODF jelene és jövője

Monday, August 1st, 2011

Öt év telt el azóta, hogy az Open Document Format (ODF) hivatalos ISO szabvány lett. Azóta, főleg az utóbbi évben jelentős erőfeszítéseket tesznek a kormányzati szférában, de az oktatásban és piaci vállalatoknál is, hogy a nyílt dokumentumformátum váljon hivatalossá, és széles körben használttá. Teszik ezt azért, mert ezen a nyílt szabványon keresztül függetlenedni tudnak a fizetős eszközök által elsősorban támogatott formátumoktól, és ezzel költségektől kímélhetik meg a szervezetet. Cél az is, hogy a világ (vagy legalábbis a szervezetek) egy formátumot használjanak kommunikációra, így azt könnyebb tökéletesíteni, és a konverziós problémák is eltűnhetnek.

A berlini ODF Plugfesten Andreas Kawohl, a Freiburg Városi Tanácsának IT osztályán dolgozó szakember azonban arra mutatott rá, hogy az ODF még nagyon távol áll attól, hogy a dokumentum megosztásban sztenderd formátummá váljon. Elmondása alapján a Freiburgban működő adminisztrációs személyzet, akik jelenleg Microsoft Office és OpenOffice programcsomagot is használnak, egy hat hónapos időszakban 70 ezer OpenOffice dokumentumot készítettek, de sajnálatos módon a szervezeten kívül alig néhányan tudták azokat használni.

2007-ben döntöttek úgy a Freiburgi Városi Tanácsban, hogy kizárólag PDF és ODF formátumú dokumentumokat állítanak elő. Ennek érdekében mintegy 2 ezer munkaállomáson cserélték le az irodai programcsomagot OpenOfficera – a cél náluk is a szállítóktól való függetlenedés volt. A váltás itt is nehézkesen alakult; a megszokott környezetet nehéz volt elhagyni. Az erőfeszítések ellenére, azonban azt tapasztalják, hogy mivel egyelőre nem sokan követik a példájukat, és az úttörők közt vannak, akik az ODF bevezetését támogatják, jelenleg inkább hátrányban érzik magukat, mert a többi hivatalban, amelyekkel együtt dolgoznak, még mindig a.doc formátum a hivatalos és elvárt.

Az ODF elterjedését az is nehezíti, hogy a jelenleg használt programok, a Microsoft Office és a LibreOffice máshogy rendereli az ODF fájlokat, ami egy kormányzatnál, ahol hivatalos iratok és nyomtatványok is születnek, elvárás az, hogy mindenki azt lássa, amit az alkotó készített. Nagy előrelépés lenne, ha ezeknek a szoftvereknek a fejlesztői is törekednének arra, hogy az ODF fájlok egységesen jelenjenek meg, fordítódjanak le.

Szerencsére vannak azonban olyan kezdeményezések és megoldások, amelyek támogatják az ODF-et és bátorítják az embereket annak használatára. Ilyen például a WebODF amely egy ODF-et támogató JavaScript könyvtár. Ez a böngésző alapú szoftver szinte minden platform esetén támogatja a nyílt forrású dokumentum formátumot, mondta el Jos van den Oever, a szoftvert készítő KO társaságból. Segítségével táblázatok, szöveg feldolgozás, és prezentációk is integrálhatók weboldalakba, valamint office fájlokat is megtekinthetünk mobil eszközökön. Mobil eszközök közül egyelőre még csak Android készülékeken fut az alkalmazás, de az iPhone és iPad támogatás már készülőben van.

Az is az ODF jövőbeni elterjedésének előszobája, hogy az oktatási intézményekben szorgalmazzák a használatát, így a jövő nemzedék számára remélhetőleg ez lesz a természetes, megszokott formátum. Annak érdekében, hogy kialakuljon egy közös formátum, és ne a különböző formátumok és azok konvertálása váljon megszokottá, szükség van az úttörő szervezetekre, és azok kitartására, valamint a fejlesztőkre, akiknek talán üzleti szempontból nem feltétlenül érdekük ez a lépés, de remélhetőleg elkerülhetetlenné válik számukra. A mi életünk pedig egyszerűsödhet azzal, hogy minden dokumentumot, amit kapunk, a nélkül nyithatunk meg és olvashatunk olyan formában, amiben az alkotója létrehozta, hogy letöltenénk hozzá valamilyen konvertert.

Az open source szerepe az oktatásban

Monday, August 1st, 2011

Az ingyenes, nyílt és szabad szoftverek nagy hangsúlyt kapnak a médiában és szoftveriparban. Ezek az információs és kommunikációs technológiák egyre nagyobb szerepet töltenek be minden területen. Egy területen pedig nagy eredmények és sikerek érhetők el, ha megfelelően használják.

Ez a terület pedig nem más, mint az oktatás. Sok ország egyre komolyabban nyit a nyílt forráskód felé, akár erre vonatkozó szabályozásokat is bevezetnek országos szinten. A nyílt forráskódú megoldások alkalmazását megfelelő választásnak tartják a legtöbb helyen új gépparkok kialakításakor, vagy régiek felújításakor, mert így komoly összegeket spórolnak a licenceken, a szoftverek pedig kielégítik azokat az igényeket, amelyeket az új laborok támasztanak.

Még ennél is több lehetőség van az oktatás infokommunikációs eszközökkel  való támogatásában. Téves irány, ha azért vezetnek be információs és kommunikációs szoftvereket, hogy az bármi módon helyettesítse a tanár-diák oktatási viszonyt. Azonban a már bevált oktatási struktúra mellett megjelenő információs és kommunikációs technológiák, szolgáltatások jelentősen tudják emelni az azokat bevezető oktatási intézményekben az oktatás színvonalát.

A legfontosabb ilyen megoldások bevezetésekor, hogy olyan digitális környezetet teremtsenek, amely javítja az oktatás minőségét és kiterjeszti a fejlesztés, tájékozódás lehetőségeit a legkülönbözőbb területeken. Ide értendőek az interaktív tevékenységek, olyan digitális könyvtárak, amelyek megfelelő tudásbázissal rendelkeznek, és az a kreatív munka, amit a diákok illetve tanáraik végezhetnek. Az egyéni alkotás ugyanis nagy fontos az oktatásban mind a diákokat, mind pedig a tanárokat tekintve.

Ezek a megoldások tehát nem váltják fel a hagyományos diák-tanár oktatási struktúrát, hanem egy új kontextusba helyezi azt azzal, hogy a tanár szerepét némiképp módosítja. A tanár már nem csak a tudás közvetítője, hanem mozgatórugója is a tudáson alapuló összegzésnek, valamint elősegítője a kutatásnak, kreativitásnak, felfedezésnek a diákok körében.

A nyílt forráskódú megoldások lehetővé teszik azt, hogy a kreativitás és elosztott tudás beépüljön az oktatásba. Számos fejlesztő és támogató munkálkodik a nyílt forrású megoldások tökéletesítésén, amivel még több embert vonnak be aktuális és magas minőségű szoftverek fejlesztésébe. Az újrafelhasználhatóság is előny, hiszen nem kell újra „feltalálni a kereket”, azaz a már létező megoldások könnyen beépíthetőek egy új projektbe, ezzel csökken a fejlesztési idő és komolyabb, érdekesebb projektek indulhatnak, a felhasználók pedig fókuszálhatnak a fejlesztésekre.

A lokalizálhatóság és testreszabhatóság pedig még több lehetőséget kínál például helyi, specifikus alkalmazások létrehozásához. Végül egy olyan világszintű tudásmegosztás alakul ki, amely a legkomolyabb tudásbázissal rendelkezik és világszerte bárki számára könnyen, nyíltan elérhetővé válik. A nyílt forráskódú alkalmazások és szemlélet tehát a legalkalmasabbnak tűnik arra, hogy az oktatást fejlessze.