Home
Belépés : RSS : Twitter : Facebook

Archive for 2011

Milyen eszközt válasszunk a vállalaton belüli együttműködés felturbózására?

Tuesday, December 27th, 2011

Napjainkban a szervezeten belüli együttműködés javítása az egyik legjelentősebb célkitűzés a vállalati informatika terén. Az irányvonal tehát már körvonalazódott a legtöbb IT vezető szemében, de a megvalósításhoz többféle eszköz is rendelkezésre áll. Mit érdemes végiggondolni a megfelelő kollaborációs platform kiválasztása előtt?

1. Ne hagyjuk el a járatlan utat! Azok az új közösségi együttműködési funkciók, amelyeket jól felépített és megbízható e-mail platformokba ágyaznak bele, lehetővé teszik az informatikai részlegek számára, hogy a hatékonyság-növelő stratégiáikat stabil és biztonságos termékekre alapozzák. Ez azért különösen fontos, mert egyre több közösségi eszköz kerül be a szervezeti folyamatokba, és ezzel együtt az IT részleg “radarjára”, ám ezek többségét nem üzleti felhasználásra fejlesztették.

2. Keresztezzük az új módszereket a jól bevált régiekkel! Az informatikai döntéshozóknak alaposan meg kell vizsgálniuk, mely eszközök megfelelőek vállalati használatra, hiszen a legtöbb közösségi hálózati eszköz nem tartalmazza a vállalati architektúrák által megkövetelt ellenőrzési lehetőségeket. Ez újabb okot szolgáltat arra, hogy a hatékonysághoz kapcsolódó technológiai kezdeményezések a már bevált e-mailes platformhoz kapcsolódjanak. Többek között ezt tartotta szem előtt a Novell a Vibe közösségi együttműködési rendszer kialakítása során, amely könnyedén integrálható a GroupWise megoldással.

Az e-mail evolúciója – szervezeteken belüli együttműködés ma és holnap

Wednesday, December 14th, 2011

A CIO Magazine felmérése szerint az informatikai döntéshozók egyik legfontosabb feladatuknak az alkalmazottak produktivitásának növelését látják. A vállalaton belüli együttműködés terén a jól bevált módszerek (például az e-mail) és az előremutató eszközök (például a közösségi funkciók) ésszerű kombinálása jelenti a jövőt.

A CIO Magazine 2011-es, 729 informatikai vezető körében végzett ’State of the CIO’ felmérésének közlésével a Novell arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy napjaink egyik legfontosabb informatikai célkitűzése a végfelhasználók produktivitásának növelése. Az informatikai vezetőknek folyamatosan keresniük kell azokat az előremutató, a munka hatékonyságát serkentő eszközöket és szolgáltatásokat, amelyek segítségével mindig egy lépéssel a konkurencia előtt járhatnak.

A végfelhasználók produktivitását javító, stratégiai IT kezdeményezések kivitelezéséhez jól átgondolt tervre van szükség, amely továbbmutat az irodahelyiségek fizikai határainál. A vállalatok növekedése és a távmunka térnyerése mellett az alkalmazottaknak képesnek kell lenniük ugyanúgy kommunikálni a távoli munkatársakkal és partnerekkel, mintha a szomszéd asztalnál ülőhöz szólnának. Az informatikai döntéshozókra hárul a megfelelő technológia kiválasztása, amely támogatja a vállalat növekedését, és amely lehetővé teszi a közvetlen, személyes szintű együttműködést, utazási költségek nélkül.

A teljes cikket ide kattintva érheti el: http://www.novell.com/hu-hu/hirek/novell_collaboration_sajtoinformacio.html

 

Open Enterprise Server 11: az összes szükséges szolgáltatás egy platformon

Tuesday, December 6th, 2011

Az új Open Enterprise Server verzió megjelenésével egyetlen platformon (a SUSE Linux Enterprise Server 11-en) konszolidálhatók a szervezetek alkalmazásszerverei, valamint hálózati-, biztonsági, nyomtatási-, és fájlszolgáltatásai.

A Novell bejelentette, hogy a mai naptól elérhető a BrainShare konferencián bemutatott Open Enterprise Server 11, amely a Linux platformok között az egyik legfejlettebbnek tekinthető SUSE Linux Enterprise Server 11 alatt biztosít minden olyan vállalati szintű hálózati-, nyomtatási- és fájlszolgáltatást, amelyeket a szervezetek napi működésükhöz igényelnek.

A SUSE Linux Enterprise Server 11 egyre inkább egyfajta alapértelmezett alkalmazásszerverré növi ki magát a szervezeteknél, egyre többen helyezik át például SAP és egyéb kritikus alkalmazásaikat erre a platformra. Az Open Enterprise Server 11 megjelenésével a Novell ügyfelei hálózati szolgáltatásaikat is ugyanezen a platformon tudják futtatni.

A Novell Open Enterprise Server 11 a SUSE Linux Enterprise Server 11-et egészíti ki fejlett hálózati, biztonsági és rendszerfelügyeleti szolgáltatásokkal, lehetőséget biztosítva arra, hogy a cégek a Linux-rendszereket csoportmunka és hálózati infrastruktúraként is használják. Rendszerbe integrált telepítési és frissítési komponenseinek segítségével az informatikai hálózat egyszerűen továbbfejleszthető az aktuális igényeknek leginkább megfelelő, a nyílt és zárt forráskódú megoldásokat egyaránt tartalmazó és támogató infrastruktúra irányába.

A teljes cikket ide kattintva érheti el:  http://www.novell.com/hu-hu/hirek/oes11.html

http://www.novell.com/hu-hu/hirek/oes11.html

LibreOffice fejlesztésen dolgozhatnak a Novellnél gyakorlatot vállaló diákok

Monday, November 21st, 2011

A Novell Magyarország, HUEDU programjának keretein belül, gyakorlati helyeket biztosít végzős informatikus-hallgatók számára. Az ELTE Informatikai Karáról érkező diákok például a LibreOffice irodai programcsomag fejlesztéséhez járulhatnak hozzá a hathetes időszak során. A gyakornokok munkája, az LGPLv3+/MPL szabad szoftveres licencek feltételei szerint, részévé válik a LibreOffice forráskódjának, ami kiváló tapasztalatszerzési lehetőséget biztosít, és kitűnő referenciának számít a későbbiek során.

A szakmai gyakorlat alatt a hallgatók olyan programozási feladatokat oldanak meg, amelyek elvégzése néhány hét alatt reálisan kivitelezhető, mint például a kódtisztítás, a refactoring vagy a hibajavítás. A Novell szakemberei napi szinten tartják a kapcsolatot a gyakornokokkal, és mindenben támogatják a hallgatókat, hogy zökkenőmentes legyen a munkájuk. A diákok által beküldött programrészleteket minden esetben az adott terület szakértője vizsgálja meg, és hasznos észrevételekkel segíti a tapasztalatszerzést.

Vállalatunk számára kiemelten fontos az ifjú tehetségek felkutatása és gondozása. Ez a törekvésünk végső soron mindenki számára hasznot nyújt, ugyanis a LibreOffice egy közösségi projekt, fejlődése nagyban függ az önkéntes hozzájárulók segítségétől is. Bízunk benne, hogy egyes hallgatók a program befejezése után is folytatják majd ezt a tevékenységet. A LibreOffice egy évvel ezelőtti indulása óta több száz önkéntes segített már, és közülük több tucat tartósan a projekt mellett maradt.

A teljes cikket ide kattintva érheti el: http://www.novell.com/hu-hu/hirek/huedu_students_develop_libreoffice.html

Megjelent az openSUSE 12.1, az iparág egyik legjobb Linux disztribúciója

Thursday, November 17th, 2011

Az openSUSE, a Novell által támogatott világméretű projekt keretében bejelentették, hogy az openSUSE 12.1 letölthető a http://software.opensuse.org/121/hu oldalról. Az új disztribúció olyan platformfejlesztéseket és könnyen használható eszközöket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára a legújabb ingyenes és nyílt forrású technológiák használatát fizikai, virtuális és felhő-környezetben egyaránt.

Az openSUSE 12.1, az iparág egyik legjobb Linux-disztribúciója, egy nyolc hónapos, világméretű projekt eredménye. A disztribúción és a vele együtt forgalomba került sok ezer nyílt forráskódú alkalmazáson egyéni tesztelők, fordítók, használhatósági szakértők, művészek, és fejlesztők dolgoztak együtt.

Az openSUSE 12.1 változat a következő fejlesztéseket tartalmazza:

Felhő fejlesztések

Az Linux kernel 3.1 változatára épülő openSUSE 12.1 minden eddiginél sokoldalúbb módon támogatja a vegyes informatikai környezeteket, beleértve a privát és a nyilvános felhőt. A SUSE Studio segítségével a felhasználók az openSUSE 12.1 egyedi, teste szabott verzióit hozhatják létre és telepíthetik. A saját csomagelemeket, dizájnelemeket és scripteket tartalmazó megoldás közvetlenül az Amazon EC2 környezetre vagy számos más nyilvános felhőplatformra is telepíthető.

Az openSUSE a Linux diszrtibúciók között elsőként támogatja az ownCloud-ot az egyedülálló Mirall desktop integráció révén. Ezen felül az openSUSE virtualizációs és felhő gyűjteménye az Eucalyptus, az OpenNebula és az OpenStack legfrissebb változatait kínálja. A legújabb virtualizációs technológiák, köztük a Xen 4.1, a KVM és a VirtualBox a legfrissebb virt-manager és open-vm-tools megoldások segítségével kezelhetők az openSUSE 12.1-ben.

A teljes cikket ide kattintva érheti el: http://www.novell.com/hu-hu/hirek/opensuse_12_1_availability_announcement.html

Novell Vibe 3.2: keret a hatékony vállalati csoportmunkához

Thursday, November 17th, 2011

A Novell Vibe 3.2 a korábbi Vibe OnPrem és Vibe Cloud funkciók ötvözésével a leghatékonyabb platformot kínálja a szervezeten belüli, közösségi együttműködéshez. A szoftver újdonságai között megtalálhatók a megújult fájlverzió-kezelés, a friss okostelefon-alkalmazások, illetve a továbbfejlesztett munkafolyamatok, kérdőívek, egyedi kezdőlapok és feladatkezelő.

A Novell a mai napon bejelentette a Novell Vibe 3.2 megjelenését, amely a korábbi csoportmunka termékek, a Vibe OnPrem és a Vibe Cloud összeolvadásával, még fejlettebb eszközöket kínál a szervezeten belüli együttműködéshez.

A két termék egyesítése, illetve a legjobb funkciók ötvözése lehetőséget nyújtott számunkra arra, hogy egyetlen, mindent magában foglaló megoldásra fókuszálhassunk. A közösségi csoportmunkát kínáló funkcionalitást most már a GroupWise-on keresztül is elérhetik felhasználóink, amelynek köszönhetően az igényeknek megfelelően kombinálhatják az e-mailes és közösségi kommunikációt, minden eddiginél összehangoltabbá téve a csapattagok együttes tevékenységét.

A teljes cikket ide kattintva érheti el: http://www.novell.com/hu-hu/hirek/novell_vibe_3_2_announcement.html

Stabilabban és gyorsabban működik a legfrissebb LibreOffice for Windows

Wednesday, November 2nd, 2011

A LibreOffice 3.4 for Windows irodai programcsomag szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentáció-készítő és adatbázis-kezelő megoldásokat tartalmaz. A termékcsomag segítségével a vállalatok jelentős mértékben csökkenthetik költségeiket, miközben teljes mértékben kihasználhatják a Microsoft Office alkalmazásokban is megtalálható legfontosabb funkciókat.

A Novell által forgalmazott, a még jobb kompatibilitás érdekében licencelt Agfa Monotype fontokat is tartalmazó LibreOffice változat 1, 50, valamint 1.500 felhasználóra vonatkozó csomagokban érhető el, de a magyarországi Novell iroda ettől eltérő, rugalmasabb terméktámogatási szolgáltatásokat is biztosít.

Az új alkalmazáscsomag általános változtatásai között figyelemre méltóak a teljesítmény javulását eredményező fejlesztések, amelyekről a http://www.novell.com/hu-hu/hirek/libreoffice34_for_windows.html honlapon olvashat bővebben.

Konferencia lesz a nyíltforráskóddal támogatott oktatásról

Wednesday, October 26th, 2011

2012-ben a Texas állambeli Austin ad majd otthont az Education Open Source 2012 nevű konferenciának.

A február 6-8. között zajló magas színvonalú előadásoknak többek közt olyan témái lesznek, mint a nyíltforráskód szerepe és fontossága a műszaki oktatásban, vagy a karrierlehetőségek és a szakmai fejlődés lehetőségei. A konferencián nem csak műszaki szakemberek, szoftverfejlesztők szoktak jelen lenni, hanem a politikai élet döntéshozói, diákok és oktatók, valamint ipari cégek vezetői, munkaerő közvetítéssel foglalkozó szakemberek, különféle gazdasági szakértők.

A konferencia egyik nem titkolt célja, hogy ilyenkor megosszák egymással ötleteiket, jogalkotással, szabályozással valamint oktatással és továbbképzéssel kapcsolatos új stratégiákat dolgozzanak ki, de rendszeresen napirendre kerülnek különféle etikai kérdések is, melyek mind hatással lehetnek majd mind a tanulók új generációinak tanulmányi előmenetelére, mind pedig a globális gazdaság irányára, annak fejlődésére.

A jövő évi eseményen mintegy ötven párhuzamos szekció keretében lesznek majd különféle bemutatók, beszámolók, szakmai előadások a nyíltforráskódra támaszkodó oktatás témakörével kapcsolatban. A konferencia teljes programja egyelőre nem ismeretes, de amint lezárul az előadók és az előadások végső regisztrációja, utána a weboldalon elérhető lesz.

Linux fut az egyetemi szuperszámítógépeken

Monday, October 24th, 2011

SUSE Linux Enterprise Server fut a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet Debreceni Egyetemen, illetve a Pécsi Tudományegyetemen működő szuperszámítógépein.

A Linux rendszer jelentős népszerűségnek örvend a szuperszámítógépek üzemeltetői körében: a világ legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépeit bemutató Top 500 listán túlnyomó részben (500-ból 459 gép esetén) Linux alapú megoldások szerepelnek, a 10 legjobb gép közül pedig haton SUSE Linux Enterprise, vagy egy arra épülő operációs rendszer fut. A nemzetközi trendekhez hasonlóan az idén tavasszal átadott pécsi és debreceni szuperszámítógépek is ezeken az alapokon működnek, méghozzá a Novell SUSE Linux Enterprise Server 11-es kiadása fut rajtuk. A rendszerrel kapcsolatos eddigi tapasztalatok kedvezőek: a benchmark tesztek során, a gépeken apróbb konfigurálás és finomhangolás után az előírtnak megfelelő eredményeket mértek.

A SUSE Linux Enterprise Server támogat minden fontos szabványt a nagy sebességű memória és diszkkezeléshez. A megoldás emellett a legjobban skálázható operációs rendszer a piacon lévő termékek között, a legújabb fejlesztéseknek köszönhetően akár 4096 processzort, 64 TB memóriát és akár 8 EB méretű fájlrendszert is támogat. A nagyobb gyártók is megfelelő támogatást biztosítanak hozzá, emellett hatékony HPC (high-performance computing) eszközök egészítik ki a rendszert.

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet több európai projektben is részt vesz jelenleg, továbbá tagja az európai grid szervezetnek, az EGI-nek, valamint részt vesz a szuperszámítógépek felhasználását jelentősen egyszerűsítő grid köztesréteg fejlesztéssel foglalkozó projektekben, mint például a European Middleware Initiative kezdeményezésben.

A Linux alapokon futó szuperszámítógépeket általános kutatói célra használják a különböző tématerületekkel foglalkozó, tudományos szimulációkat végző tudósok. Többek között a kémia, a fizika, a rákkutatás, a gyógyszerkutatás és a csillagászat területein veszik igénybe a szuperszámítógépek nyújtotta határtalan lehetőségeket. A tudományos szimulációk jelentős mértékben elősegítik és hatékonyabbá teszik a különféle kutatásokat. Például egy gyógyszer-hatóanyag szimuláció szignifikánsan csökkenti a laboratóriumi költségeket, és növeli a kutatás eredményességét.

Jól halad az Open SUSE oktatási projektje

Tuesday, October 18th, 2011

Az augusztusi Open SUSE Edu Life oktatási disztribúció megjelenése óta gőzerővel folyik a munka.

Az openSUSE Edu Life, az openSUSE disztribúcióra épülő oktatási szoftvercsomag célja, hogy az otthoni és az iskolai környezetben a tanulók, oktatók, szülők és szoftverfejlesztők részére egyaránt megkönnyítse az oktatási feladatokat. Röviden összefoglalva folyamatosan dolgoznak a szakemberek az új openSUSE Oktatási Portál fordításán. Itt akár meg is lehet említeni a közreműködők nevét, ezúton is köszönjük a francia Guillaume, a holland Freek de Kruijf, a portugál Sabarth és az orosz Gankov értékes fordítási munkáját.

Emellett megtörtént az openSUSE Edu Life DVD anyagának LTSP integrációja is. A Desktop4Education projekt többek közt szóba került egy korábbi Ausztriában rendezett konferencián is, ahol kiderült, a projektet gyakran emlegetik referenciaként az ottani Osztrák Szövetségi Oktatási Minisztériumban, de a program egész Ausztriában komoly támogatást élvez.

Az openSUSE úgynevezett Build Service oktatási projekt csomagjainak – összesen 425 ilyen van – felülvizsgálata, és átvilágítása is lezajlott már Kirill irányítása alatt, így mostantól ezek az openSUSE Factory részei lettek, mert így lett lehetséges, hogy a következő openSUSE 12.1 kiadásban ezeket a hatalmas csomagokat közvetlenül a hivatalos tárolóból lehessen majd letölteni. Az openSUSE projekt jelenleg az első RC csomag fázisban tart, a második Release Candidate október 27-én jelenik majd meg, a végleges kiadás a tervek szerint pedig november 11-én fog megérkezni.

A HUEDU ajánlata oktatóknak

Tuesday, October 11th, 2011

Igényelt licencek felhasználása

Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy az igényel licencek megfelelően felhasználásra kerüljenek és értékes beruházást jelentsenek a licenctulajdonosok számára. Tisztában vagyunk azzal, hogy a licencek bevezetése nem kis feladatot ró az oktatókra és az oktatási intézmények informatikusaira. Ebben szeretnénk segíteni. Több intézménynek is segítségére siettünk az informatikai infrastruktúrájának korszerűsítésében.

Amennyiben az Ön intézményében is szükség van a Novell szakértőire, akkor vegye fel velünk a kapcsolatot.

HUEDU szakmai gyakorlat

Szakmai gyakorlatok szervezése

Amennyiben diákjainak gondot okoz, hogy olyan szakmai gyakorlatokat találjanak, amely kihívás szakmai szempontból és a munka a nyílt forrású közösség számára hasznos, akkor vegye fel velünk a kapcsolatot. A Novell segít eligazodni a kiválasztott projektben és leveszi a terhet mind a tanár és a diák válláról, hogy mindenki a saját feladatát végezhesse.

HUEDU diplomamunka

Diplomamunka

Amennyiben diákja nyílt forrású projekt kapcsán szeretne diplomázni, akkor a Novell szívesen biztosít külső konzulenst a diploma elvégzéséhez. Semmi más nem kell tenni, csak egyeztetni egy megfelelő témakört. Ha érdekli, egy ilyen kölcsönös együttműködés, akkor vegye fel velünk a kapcsolatot.

HUEDU közösségi jegyzetkészítés

Közösségi jegyzetkészítés

Amennyiben nyílt forrású programokkal kapcsolatos tantárgyat tanít, akkor szeretnénk, ha megosztaná velünk jegyzeteit nyílt forrás alatt, hogy mások is taníthassák, módosíthassák, testre szabhassák és nem utolsó sorban taníthassák ezt a tantárgyat. Jelenleg Linux és OpenOffice.org témakörben készítünk oktatási anyagokat, amelyet bárki szabadon használhat, bővíthet és oktathat. Amennyiben érdekli ez a lehetőség, akkor vegye fel velünk a kapcsolatot.

Mit ajánl a HUEDU a hallgatóknak?

Tuesday, October 11th, 2011

Szakmai gyakorlatok szervezése

Amennyiben gondot okoz, hogy olyan szakmai gyakorlatot találj, amely kihívás szakmai szempontból és a munka a nyílt forrású közösség számára hasznos, akkor jelentkezz nálunk. A Novell segít eligazodni a kiválasztott projektben és leveszi a terhet mind a tanár, mind a diák válláról, hogy mindenki a saját feladatára koncentrálhasson.

Diplomamunka

Amennyiben nyílt forrású projekt kapcsán szeretnél diplomázni, de nem találsz megfelelő témát, vagy konzulenst, akkor a Novell szívesen biztosít külső konzulenst a diploma elvégzéséhez. Semmi más nem kell tenni, csak egyeztetni egy megfelelő témakört, a többi mi intézzük. Ha érdekel, egy ilyen kölcsönös együttműködés, akkor vedd fel velünk a kapcsolatot.

Egyre nagyobb hangsúlyt kap az open source a brit közszférában

Thursday, October 6th, 2011

Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nyíltforráskodú megoldások az Egyesült Királyság közigazgatásában. A hivatalos szervek is mind jobban felismerik a szabad szoftver jelentőségét, és ebben nemcsak válság miatti ingyenes, vagy alacsony ügyféltámogatási költségek iránti fokozott igény említhető, de a nyílt forráskód minden előnye, többek közt az egy adott gyártótól való függési helyzet kialakulásának elkerülése is komoly motívum. A nyíltforráskódú eszközökkel hosszú távon is jól kalkulálható, tervezhető anyagi és szervezeti vonzatok járnak, és adott esetben akár önerőből saját fejlesztéssel is megoldható egy-egy speciális feladathoz szükséges kiegészítő létrehozása.

Eredetileg tavaly márciusban mutatta be a brit kabinet azt a stratégiát, melynek keretében a tíz legfontosabb területen igyekeznek majd nyíltforráskódú eszközöket használni. Ilyenek például az idegenforgalom, a kórházak, megyei tanácsok, de a kormányzati szervek is ide tartoznak. A változtatás menetében mindvégig az interoperabilitás (együttműködő képesség) és a biztonság mint kiemelt szempont jelenik meg.

A program olyan eredményeket tud felmutatni, mint az Oxfordshire megye weblapjának áttérése Drupal rendszerre, de több kórház is tervez már opensource betegnyilvántartási rendszert, valamint a Közlekedési Minisztérium is keres megfelelő  nyíltforráskódú webes megoldásokat, illetve Bristol költöztette át nemrégiben a teljes levelezését. A folyamatok egyesek szerint túl lassan mennek végbe, és elemzők szerint ennek egyik fő oka a hosszas, mintegy 18 hónapos engedélyeztetési procedúra lehet.

Van választás: Kalózkodás helyett open source

Monday, October 3rd, 2011

A statisztikák tanúsága szerint a felhasználók közel fele inkább illegálisan használja a lopott szoftverét, és ez alól láthatóan az üzleti szféra tagjai, döntéshozói sem kivételek.

A Business Software Alliance (BSA) friss beszámolóiból arra a következtetésre lehet jutni, hogy ez a probléma korántsem csak a magánfelhasználóknál jelentkezik, hanem legalább ennyire érinti a cégek szoftverfelhasználását is. A “2010 Global Software Piracy” című tanulmányban 15 ezer felhasználót vizsgáltak meg 32 országból, és így jutottak erre a következtetésre, valamint azt is szemléltetik, hogy az arány országonként erősen eltérő, míg például az Egyesült Királyságban ez 27 százalék, addig Kínában 86, Nigériában 81, de Vietnamban is 76 százalék.

Pedig ezek az arányok lehetnének kedvezőbbek is, hiszen sokan nincsenek tisztában azzal, ha kivételesen nem valamilyen speciális körülmény kényszeríti őket egy adott alkalmazás, vagy operációs rendszer használatára (AutoCAD, SAP, Macromedia Flash, legújabb játékok stb.), akkor igenis van választásuk. Ez a teljes értékű, de ingyenes alternatíva a legtöbb esetben nyújtja mindazokat a funkciókat, szolgáltatásokat, amelyekre szükségünk van.

A nyíltforráskodú szoftver forrása nyílt, így egyrészt megismerhetjük, és nem titkolják előlünk, hogyan is működik. A napjainkban a szoftverszabadalmak körül zajló pereskedések, csatározások is jól mutatják, hogy mekkora a harc az innováció körül, amelynek kétségtelenül az egyik fellegvára éppen a nyíltforráskód.

További előny másfelől, hogy ingyenesen használható, korlátlan alkalommal telepíthető. Számos helyen – ha nem is mindenhol – elvégezhetőek lennének a feladatok nyiltforráskódú eszközökkel. A magánemberek szintjén sok esetben teljesen kiválthatóak lennének a korábbi illegális komponensek (operációs rendszer, Office program, felhasználói programok). A cégek vagy éppen az oktatási intézmények esetében – még ha nem is az ingyenes, hanem a technikai supporttal is megtámogatott változat mellett döntenek, – csak töredéke lenne a költség. Az oktatásban pedig a diákok számára egyre inkább része a versenyképes tudás része, hogy a nyíltforráskodú megoldásokról egyáltalán tudjanak, illetve ezekhez magas színvonalon értsenek is.

Hackerek fehér és fekete kalapban

Tuesday, September 27th, 2011

Sokan nem gondolnak rá azonnal, de mind a támadással foglalkozó fekete kalapos hackerek, mind a jó oldalon álló etikus hackerek, betörés tesztelők is igen nagy számban használnak nyílt forráskódú eszközöket, gondoljunk például csak az nmap portscan vagy a Metasploit programokra.

Ezen programok nélkül szinte elképzelhetetlen lenne az úgynevezett penetration teszt, amely arra szolgál, hogy cégek saját számítógépes infrastruktúrájuk elleni behatolásra, annak feltörésére bérelnek fel megbízható szakembereket. Az ilyen tesztek alkalmavál a betörést végző specialisták igyekeznek a hackerek fejével gondolkozni, és minden létező gyenge pontot kihasználni a rendszerekben, ám a behatolás végén jegyzőkönyvben rögzítenek minden lépést, és tanácsokat is adnak a védelem megerősítésére, a sebezhetőségek bezárására, esetleges biztonsági fejlesztésekre.

Nemrég zajlott le a Hacktivity 2011 rendezvény, ahol számos hackeléssel foglalkozó fiatal, ezt hivatásszerűen űző szakember, betörésteszteléssel foglalkozó cég is jelen volt. Változatos témakörökben, de csupa ilyen jellegű előadást láthattunk, vírusokról, rootkitekről, Oracle és SAP adatbázisok biztonságáról, Scada eszközök támadhatóságától kezdve egészen a böngészőkben kihasználható résekig. A témában számos hasznos szakkönyv is fellelhető már, ezek egyikének éppen az előző hónapban jelent meg a harmadik kiadása “Penetration Tester’s Open Source Toolkit” címmel. A Hacktivity weboldalát ezen a linken, míg az eseményről szóló részletes beszámolót pedig az alábbi linken találhatjuk meg.

Egységes informatikai tananyag ingyen

Thursday, September 22nd, 2011

Részben pályázati forrásból 95 millió forintos költséggel 47 elektronikus tananyag készült el az “Informatikai tananyag tárház” program keretében. A projekt lényeges eleme, hogy a résztvevő négy intézmény összehangolta képzését. A projektben a Debreceni Egyetem Informatikai Kara, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara, az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Főiskolai Kara valamint a Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Karának mintegy 60 oktatója vett részt az elmúlt másfél évben.

A program során kifejlesztett 47 tananyag a résztvevő felsőoktatási intézmények informatikai oktatásának teljes spektrumát – programtervező informatikus, gazdaság informatikus, mérnök informatikus, informatikus könyvtáros és informatika tanár alap- és mesterképzés – lefedi és csak a fent említett oktatási intézményekben mintegy 5.000 hallgató tudja majd használni azt a jövőben.

A matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai képzés színvonalának növeléséhez elengedhetetlen a jó minőségű, elektronikus tananyagok használata, mindez növeli az intézményekben megszerezhető diploma értékét, eleget tesz a munkaerőpiac elvárásainak, összességében pedig növeli a két régió versenyképességét. A program során – többek között – külföldi felsőoktatási intézményektől vettek át és adaptáltak tananyagot, több, sokak által használt tankönyvet digitalizáltak, amelyeket ingyenesen, online hozzáféréssel lehet elérni a jövőben, emellett nagy súlyt helyeztek arra is, hogy a tananyagfejlesztést összehangolják a munkaerő-piaci elvárásokkal.

A munkába emellett bevonták a régió informatikai cégeinek szakembereit is. A digitalizált tartalmak a www.tankonyvtar.hu oldalon jelennek meg hamarosan, ezeket minden érdeklődő ingyenesen érheti el, töltheti majd le.

Interjú Rabi Péterrel

Tuesday, September 20th, 2011

Nemrég adtunk hírt arról, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karának BSc-s hallgató a kötelező szakmai gyakorlatukat LibreOffice-fejlesztéssel is tölthetik a Novellnél. Rabi Péter a nyáron 6 hetet dolgozott a LibreOffice-on. Készítettünk vele egy interjút.

Kérlek, mutasd be magad pár szóban, például mivel foglalkozol szívesen a szabadidődben, az egyetem elvégzése után mivel szeretnél foglalkozni, vagy mondj bármit, amiből az olvasók jobban megismerhetnek. StarWars vagy StarTrek rajongó vagy-e inkább?

– Rabi Péter vagyok, az ELTE harmadéves programtervező informatikus hallgatója. Egyelőre még nem teljesen tiszta a számomra, mivel is fogok foglalkozni az egyetem után, de a legszívesebben mesterséges intelligencia vonalon indulnék el. Szabadidőmet a barátaim társaságában, könyvvel, filmmel, vagy programozgatással töltöm. Szeretek Európában utazni, és fotózni is. Ha már sci-fi, akkor Asimov :)

Hogyan találtál rá a Novellre, miért választottad őket? Mi volt a vonzó a kiírásban? Általában a szabad szoftveres munka vagy konkrétan a LibreOffice?

– A Novell ajánlatára egy egyetemi előadáson hívták fel a figyelmem. A szakmai gyakorlatom mindenképpen nagyvállalati környezetben, egy nagyméretű projektben szerettem volna letölteni, mivel az egyetemen általában kicsi feladatokkal találkozom. Annak külön örültem, hogy a munkámmal a szabad szoftveres közösséget gyarapíthatom. A LibreOffice-szal csak felhasználóként találkoztam a gyakorlat előtt.

Milyen előképzettséggel rendelkeztél? Tapasztalatod szerint az egyetem mennyire készít fel a valós életben jelentkező feladatok megoldására?

– Szoftverfejlesztéssel az egyetemen kezdem el foglalkozni, előtte csak minimálisan programozgattam, így elmondhatjuk, hogy eléggé tapasztalatlan vagyok. Az ELTE-n az elméleti képzés szerintem nagyon erős, és valós problémák megoldására is van lehetőség tanszéki projektekbe való bekapcsolódás útján. A kooperatív képzést és a szakmai gyakorlatot azonban pótolhatatlannak tartom, mivel néhány dologgal az ember vállalati környezetben találkozik először.

Milyen eredményeket értél el a 6 hét alatt?

– Eleinte egyszerű, bevezető problémákat oldottam meg, miközben ismerkedtem a kóddal és a fejlesztés során használt technológiákkal. Később innovatív, szakmai kihívást jelentő feladatokat kaptam, amiknél már irodalmazásra is szükség volt, és szabadon kiélhettem a kísérletező kedvem és a kreativitásom.

Huedu, én így szeretlek

Thursday, September 15th, 2011

Sokaknak csak és kizárólag a Microsofttal kötött szerződés (Campus és School) jut az eszükbe, ha oktatással kapcsolatos szoftvercsomag megállapodásra gondolnak. Ám ez koránt sincs így, évek óta létezik a huedus megoldás is. E program részleteinek áttekintése, a kétféle konstrukció összevetése nem haszontalan: mik a lehetőségei a magyarországi általános, középiskolai vagy felsőoktatási intézményeknek?

A Huedu biztosította konstrukcióban az oktatási intézmények mindig a programtermékek legfrissebb verzióját kapják meg, a Novell termékportfólió szinte minden elemét ingyenesen használhatják. Ám a dolog rugalmasan működik: ezzel egyidejűleg jogszerűen használhatják bármelyik korábbi változatot is, és a program lejártakor az aktuális licencverziók örökös használati joga ott marad a licencigénylők birtokában.

És persze az is egy érdekes kérdés, vajon mi lesz akkor, ha a Core CAL-ra fordított összeg egyszer majd esetleg csökkenni fog. Ha a közoktatási és felsőoktatási gépek számát együttesen körülbelül 250 ezerre becsüljük, láthatóan sok gépről, és a licencek árat tekintve pedig sok pénzről beszélünk. Mindemellett az idén júniusban bekövetkezett változások (miszerint a tanárok a továbbra is ingyenesen használhatják otthon a Microsoft operációs rendszerét és irodai alkalmazásait, míg a  a diákok a továbbiakban elesnek ettől a lehetőségtől) miatt is várhatóan többen fognak a huedus megoldások irányába elmozdulni. Aminél nem elhanyagolható szempont, hogy az otthoni használat esetében mind az oktatók, mind pedig a diákok jogszerűen használhatják ezeket, magyarán ez mind a SuSE Linux Enterprise Desktopra, mind pedig a LibreOffice Novell Editionre igaz.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) mindenesetre hosszú ideje, tudatosan vizsgálja felül, és igyekszik konszolidálni az oktatási intézményekkel kapcsolatos szoftverkérdéseket, szerződéskötéseket és ebben jelentős, egyre növekvő szerepet szánnak a nyíltforráskódnak is.

OS4Ed: kezdeményezés amerikai iskoláknak

Wednesday, September 7th, 2011

A hazai HuEdu programhoz hasonlóan a világ számos országában léteznek kezdeményezések a nyílt forráskódú szoftverek oktatási szférában való felhasználásának ösztönzésére. Az egyik ilyen az amerikai OS4Ed, vagyis Open Source for Education kezdeményezés: a site olyan nyílt forráskódú megoldásokat kínál, amelyek kifejezetten oktatási intézmények mindennapi menedzselését hivatottak támogatni.  Ezen szoftverek segítségével az oktatási intézmények függetlenedhetnek a drága kereskedelmi alkalmazásoktól, azok szolgáltatóitól és – minimális költségek mellett – saját kezükbe vehetik az iskolai rendszerük irányítását.

Az oldalon alapvetően három szoftvert kínálnak: az openSIS egy hallgatói információs rendszer, amely általános iskolai rendszerektől fölfelé minden rendszert támogat. A nyílt forráskódú, web-alapú programot oktatási szakemberek alkották meg. Tartalmaz demográfiai információkat, órarendet, osztálykönyvet stb.

Ezenkívül a programok közt megtaláljuk még az OpenIntel: ez egy oktatási adattárház alkalmazás, amely a diákok fejlődésének nyomon követését is segíti. A harmadik alkalmazás a Quick Member, amelynek több szolgáltatása is van, köztük egy tagságiviszony-kezelő rendszer.

Az OS4Ed által nyújtott nyílt forráskódú professzionális megoldások az alapítók reményei szerint jövőben kiszoríthatják a kereskedelmi szoftvereket az oktatásból, mivel ugyanazokat a szolgáltatásokat képesek nyújtani. Ezen felül legtöbbször részt vesznek a fejlesztésben olyanok, akik az adott területen aktívan dolgoznak, ezért olyan funkciókat építenek a szoftverekbe, amelyek a felhasználóik valós igényeit elégítik ki, míg ezt némely esetben egy kereskedelmi szoftver nem valósítja meg. A nyílt forráskód előnye pedig az oktatás állandóan változó, fejlődő mivolta miatt érzékelhető, mivel ezeket a szoftvereket szabadon, igényei szerint módosíthatja bárki.

Open source-szal is foglalkozik az új indiai egyetemi labor

Monday, September 5th, 2011

A jövő mérnökei és az IT ipar jövője szempontjából is már most érdemes elkezdeni az oktatás és az ipar összekapcsolását – minderre már Indiában is felfigyeltek. A NASSCOM becslése szerint az indiai IT szektor az idei évben 250 ezer új szakembert fog alkalmazni és a következő esztendőkben ez a szám csak egyre nagyobb lesz.

Problémát jelent azonban (akárcsak hazánkban) a megfelelő munkaerő felkutatása. Napjaink dinamikus üzleti és technológiai környezete miatt a felsőoktatásban a tananyagot folyamatosan frissíteni és fejleszteni kell, hogy naprakész, valamint az ipar szükségleteit kielégítő tudással kerüljenek ki a végzett diákok. Ezért az ipari vállalatoknak és az oktatási intézményeknek össze kell fogniuk annak érdekében, hogy ez megvalósuljon.

Az amerikai, elsősorban folyamatmenedzsment, dokumentumkezelő, adattárház és üzleti intelligencia megoldásokat fejlesztő Virtusa Corporation komoly lépést tett ezen a területen: szándéknyilatkozatuk alapján a dél-kelet-indiai Chennai-ban működő Sathyabama Egyetemen egy webes és mobilalkalmazás fejlesztő laboratóriumot hoznak létre. A labor arra hivatott, hogy a diákok olyan eszközöket ismerjenek meg és olyan tudást sajátítsanak el, amelyek a jelenlegi IT világ eszközei és módszerei, és amelyek később a valódi életben válnak majd hasznossá számukra.

A laboratórium aktuális informatikai eszközöket használ a diákok oktatására. A laborban tanuló diákoknak külön kurzusok fogják bemutatni a nyílt forráskód, az internet, vagy éppen a mobil informatika világát, amelyek jelenleg meghatározó technológiái és irányai az informatikának. Az egyetemek és az ipar ilyen jellegű összefonódása révén a friss diplomások tudásában egyre inkább biztos lehet egy vállalat, és persze maga a diák is, aki pontosan tisztában lesz képességeivel, és könnyebben megtalálja majd a neki megfelelő állást.

A Montessori módszer és a nyílt forráskód

Thursday, September 1st, 2011

Maria Montessori a XX. század egyik legnagyobb hatású pedagógiai rendszerének megalkotója. Montessori egészen új módszert fejlesztett ki a gyerekek oktatására. A „Kövesd a gyereket” elv alapján minden gyermek számára biztosítani kell a problémák önálló megoldását, a felfedezés örömét, személyisége fejlődésének szabadságát.

Napjainkban ismét egyre népszerűbb ez az oktatási módszer a hagyományossal szemben, éppen úgy, ahogy a nyílt forráskód is egyre szélesebb körben használt, mint a fizetős szoftverek. Montessori úgy találta, hogy ha a gyermekeket megfosztják az önálló döntések meghozatalának lehetőségétől, akkor a személyiségük nem fejlődik ki teljesen és később egyénileg már nem, csak mások segítségével fognak tudni döntést hozni. Ezzel analóg módon a nyílt forráskód lehetőséget ad mindenkinek, aki felhasználja, fejleszti, terjeszti, vagy karbantartja, hogy hiteles közvetítője legyen a technológiának. Ez nem csak szoftver, de egyben a személyiség fejlődését is segíti.

Sergey Brin és Larry Page, a Google kereső kifejlesztői, valamint Jeff Bezos, az Amazon alapítója os Montessori típusú képzésben részesültek. Ezt egy TV adásban említették meg, mint a legfontosabb tényezőt, amely sikerükhöz vezetett. Az ő példájukon okulva érdemes elgondolkodni azon, hogy Montessori módszerét és a nyílt forráskódú megoldásokat az oktatási rendszerünkbe bevezessük, hiszen mindkettő a próbálkozáson és megismerésen alapuló módszer, amely a legjobban fejlesztheti a személyiséget.

Web 2.0 eszközök és a nyílt forráskód

Wednesday, August 17th, 2011

Sokan igyekeznek olyan szoftvereket alkotni, amelyek konkurensei a nagy vállalatok, mint az Adobe Photoshop, a Microsoft, vagy az Appl, drága szoftvereinek. Rövid idő alatt találhatunk az interneten olyan ingyenes alkalmazásokat, amelyek kiválthatják ezeket a szoftvereket, és a legtöbbjük még ráadásul nyílt forráskódú is.

Rögtön ott van például az Adobe Photoshop alternatívája a nyílt forráskódú GIMP, amellyel szinte ugyanarra vagyunk képesek, mégis ingyenes. Az Apple iMovie a film szerkesztés terén valóban kiváló, de ha nem engedhetjük meg magunknak, akkor ott van az ingyenes Jay Cut vagy videójátékok tervezéséhez a Gamestar Mechanic.

Amikor nem található nyílt forráskódú megoldás, akkor pedig a web 2.0 eszközök jelenthetik a megfelelő alternatívát. Ezek az eszközök ráadásul nem igénylik a gépre telepítést, így bárhonnan elérhetőek. Ezzel is ösztönözve a diákokat a használatukra, mivel a munkahelyi, iskolai, és az otthoni, de bármely más számítógépen is ugyanazzal az eszközzel dolgozhatnak, tanulhatnak.

A nyílt forráskódú megoldások személyre szabhatók, amennyiben valaki ért a programozásukhoz, és ösztönözheti is a diákokat arra, hogy elsajátítsák ezt a tudást. Ez a két technológia látszik leginkább ösztönözni a diákokat arra, hogy a digitális világot, maguktól, minél jobban megismerjék.

Nyílt forráskód – tévhitek és válaszok

Tuesday, August 16th, 2011

A nyílt forráskódú szoftverek és megoldások kapcsán sok tévhit él, és tart vissza egyeseket annak használatától. Lássuk a legfontosabb tényeket, amelyekkel  érdemes tisztában lenni a nyílt forráskóddal kapcsolatban, mielőtt véleményt nyilvánítunk róla, vagy használni kezdjük.


Nem csak Linuxon használhatjuk!

Amikor a nyílt forráskód egy beszélgetés témája, általában elkerülhetetlen, hogy a Linux felé terelődjön a szó, mert legtöbben úgy gondolják, hogy a nyílt forráskód összekapcsolódik, hozzátartozik a Linuxhoz. Ez azonban koránt sincs így. Rengeteg olyan nyílt forráskódú projekt létezik, amely platform független, sőt sok olyan is, amely kifejezetten Windowsra készült. Ezeken kívül pedig a nagy játékosokról sem szabad megfeledkeznünk, mint az Apache, a MySQL és a Drupal stb., akik a legnagyobb színvonalú szolgáltatásokat nyújtják az adott területen, sokszor vetélytárs nélkül.

A nyílt forráskód nem mindig ingyenes.

A nyílt forráskódú megoldások annak ellenére, hogy a kód szabadon hozzáférhető, nem mindig ingyenesek. Sok olyan társaság van, amely nyílt forráskódú projekteket fejleszt, mégis pénzt keres azok eladásából. A legtöbbször olyan hozzáadott értékért kérnek pénzt, mint a támogatás vagy plusz tulajdonságok. A legtöbb esetben azonban kiadnak egy „közösségi” változatot is, amely ingyenes. Jó példa erre a Zimbra, amely egy kiváló, erőteljes email és csoportmunka eszköz. Ennek az ingyenes változat mellett több olyan kiadása is van, amelyért fizetnünk kell a pluszszolgáltatások miatt.

A támogatás kérdése.

A nyílt forráskódú szoftverekre jellemző, hogy a közösség nyújtja a támogatást. Ennek a közösségnek azonban a legtöbbször tagja a kód létrehozója is. Ez nem egy vállalatbarát 7/24 támogatás, de sokszor ugyanolyan gyors és profi segítséget kapunk. Ezen kívül találhatóak olyan szervezetek, amelyek akár függetlenül pénzért nyújtanak támogatást nyílt forráskódú szoftverekhez.

A kód átlátszósága.

A nyílt forráskód definíció szerint teljesen hozzáférhető. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy élni is kell ezzel a lehetőséggel. A legtöbben úgy használnak nyílt forráskódú terméket, hogy egyszer sem nyúlnak a kódhoz. Fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben nekünk, vagy szervezetünknek  éppen arra volna szüksége, lehetősége lenne, hogy testre szabja a kódot, amit viszont zárt szoftverekkel nem tehetne meg. A szerkeszthető kód oktatási területen is igen kiváló lehetőséget teremet arra, hogy a diákok létező, élő és modern eszközök fejlesztésével sajátíthassák el a programozás módszereit.

Nem csak programozóknak.

Általános tévhit, hogy mivel a kód szabadon hozzáférhető, ezért csak programozók választják a nyílt forráskódú szoftvereket. Az, hogy a kód hozzáférhető és átépíthető, nem jelenti azt, hogy élni is kell ezzel a lehetőséggel. Nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy a legtöbb nyílt forráskódú szoftver felhasználó biztosan nem ért egy programozási nyelvhez sem. Ezért bárki nyugodtan letölthet, telepíthet és használhat bármilyen nyílt forráskódú terméket, nem lesznek olyan nehézségei, amik egy fizetős szoftver esetében nem fordulhatnak elő.

Nem törvénytelen.

A nyílt forráskódú szoftverek különböző nyílt forrású licencek alá tartoznak, amelyek megszabják, hogy milyen módon használható fel a kód. Általánosságban elmondható, hogy a nyílt forráskódú szoftverek felhasználása semmilyen szerzői jogi szabályba nem ütközik.

Nem csak profiknak.

A nyílt forráskódú szoftverek éppen úgy telepíthetőek ma már, mint a kereskedelmi társaik. Nem szükséges semmilyen extra tudás ahhoz, hogy telepítsük a programokat, és használatukhoz sem kell semmi plusztudás, mint egy zárt programhoz. A nyílt forráskódú szoftverek éppen úgy, mint a fizetősek, az átlagos felhasználóval ellentétesen fejlődtek. Minél kevésbé szakértőek a számítógép használók, annál egyszerűbbek a programok.

A legtöbb nyílt forráskódú szoftver épp oly könnyen elérhető, mint fizetős vetélytársa.

A nyílt forráskódú programok ott vannak mindenhol. Elérhetőek a Download.com oldalról, az Android Marketről, minden Linux disztribúció Program telepítőjén keresztül és világszerte több weboldalról. Még a Microsoftnak is van saját nyílt forráskód oldala. A korai gyökereitől eltérően a nyílt forráskódú megoldások megtalálása ma már nem olyan, mint tűt keresni a szénakazalban.

A freeware, a shareware nem ugyanaz, mint a nyílt forráskód.

A legtöbben ismerik a freeware és a shareware fogalmát, de nem biztos, hogy tisztában vannak azzal, hogy ez a két fogalom nincs összefüggésben a nyílt forráskód fogalmával. Egy shareware illetve freeware program lehet természetesen egyben nyílt forráskódú is, épp úgy, mint zárt.

Valószínűleg már most is használod.

Milyen böngészőt használsz? Firefoxot? Akkor te máris nyílt forráskódú szoftvert használsz. A legtöbben úgy használnak nyílt forráskódú programokat, hogy nem is tudnak róla. Néhány példa, amely nagy népszerűségnek örvend és emiatt sokan használják: OpenOffice, Thunderbird, Drupal, WordPress, GnuCash, Notepad++ stb. És ez még csak egy nagyon apró szelete a széles körben használt nyílt forráskódú programoknak.

A nyílt forráskódú szoftverek felnőttek. Legtöbb esetben vannak olyan jók, mint fizetős vetélytársaik és sok esetben jobbak is azoknál. A nyílt forráskódú szoftverek egyre elterjedtebbé válnak. A tradicionális számítástechnika felől ma egyre inkább a felhő és a virtualizáció világa felé tolódik a felhasználók érdeklődése is, ahol a nyílt forráskódú megoldások egyelőre dominálnak.

Díj nyílt forráskódú iskolai szoftver használatáért – Az iskolának is jó

Monday, August 8th, 2011

Az Iconito egy francia nyílt forráskódú szoftver, amit iskolák menedzselésének és az oktatás megkönnyítésére hoztak létre. Egy PHP alapú portálról van szó, amely telepíthető kereskedelmi operációs rendszerekre is, de elsősorban GNU/Linux rendszerek támogatására van felkészítve. Ezen kívül Apache webszervert és Mysql relációs adatbázis kezelő rendszert használ a szoftver.

Az Iconito felhasználói közül a közelmúltban 6 intézmény kapott díjat, amelyek felhasználásának módjával emelkedtek ki, vagy éppen azzal, hogy új területen alkalmazták a szoftvert. A díjakat a CAP-TIC informatikai egyesület és az Académie d’Aix-Marseille, valamint az Iconito fejlesztésében résztvevő szervezetek osztják ki minden évben.

A díjazás nem csak a nyílt forráskódú Iconito-t népszerűsíti, de az oktatási intézményeket is. Az oktatási intézményeknek, akik az Iconito használata mellett döntöttek és fordítanak arra energiát, hogy fejlesszék azt, jó reklám a díjazás, amely miatt több diák érdeklődhet majd az intézmény iránt és támogatók is feltűnhetnek.

A nyílt forráskódú szoftverek népszerűsítésének jó módja az, hogy ilyen, vagy ehhez hasonló módon jutalmazzák azokat a felhasználókat, akik valamit hozzátesznek a szoftverhez, vagy éppen új területen alkalmazzák azt. Ez a lehetőség csak az önállóan módosítható nyílt forráskódú szoftverek esetén áll fenn, a kereskedelmi szoftverek zártságuk miatt nem alkalmasak erre. A nyílt forráskódú szoftverek éppen ezért népszerűbbek oktatási területen, ahol az oktatás részét képezheti magának a szoftvernek a fejlesztése.

Nyílt szoftverekkel spórol egy görög továbbképzési központ

Monday, August 1st, 2011

Egy Athén melletti továbbképzési központban egy ingyenes és nyílt forrású szoftverekre épülő szervezeti és működési digitális modellt terveztek meg és vezettek be. A 2. Iskolai Laboratórium Központ az Athén melletti Koropiban található, ahol szakmai továbbképzésben résztvevő diákok gyakorlati oktatása folyik. A teljes központ hálózatára alkalmazott új digitális modell (amely kompatibilis a közszférában lévő minden egyéb megoldással) kifejlesztésétől azt várják, hogy elősegíti majd egy digitális ökokultúra kialakulását.

A legfontosabb eleme az új kialakított rendszernek, hogy ingyenes és nyílt szoftvereket alkalmaztak. Ezzel komoly összeget spóroltak meg, ráadásul a célszoftverek helyes kiválasztásával a már meglévő szolgáltatásokat is jelentősen fejleszteni tudták. A létrehozott modell az Elastixra épül, amely nyílt forrású kommunikációs megoldásokat szolgáltat és több kulcsfontosságú funkcióval járul hozzá a rendszerhez, mint például az IP-telefonszolgáltatás, az üzenetküldő szerver, a fax szerver, a konferenciabeszélgetés lehetősége, vagy éppen az azonnali üzenetküldést megvalósító szerver.

A kiszolgáló épületbe vezeték nélküli elérési pontokat is telepítettek, amelyek az oktatásban résztvevők SIP-képes mobil telefonjaival együttműködve biztosítják a call center elérését. Egy ilyen központban, az általános oktatási intézményekhez képest több kihívással is szembe kell nézni, amelyek megnehezítik a komplexum irányítását. Például hosszabb nyitvatartási időben, reggel 8 órától éjjel 11 óráig van nyitva az épület, de a szolgáltatásokat használó oktatási és működető személyzet is igen nagy létszámú.

A fejlesztés jelentősége, hogy a teljes infokommunikációs rendszert ingyenes és nyílt forráskódú megoldásokkal tudták megvalósítani úgy, hogy a nyújtott szolgáltatások köre csak bővült. Költségcsökkentési szempontból ideális egy ilyen rendszer kialakítása, és amint az a fenti példából is látszik nem is kell lemondani semmilyen nyújtott szolgáltatásról.

Az ODF jelene és jövője

Monday, August 1st, 2011

Öt év telt el azóta, hogy az Open Document Format (ODF) hivatalos ISO szabvány lett. Azóta, főleg az utóbbi évben jelentős erőfeszítéseket tesznek a kormányzati szférában, de az oktatásban és piaci vállalatoknál is, hogy a nyílt dokumentumformátum váljon hivatalossá, és széles körben használttá. Teszik ezt azért, mert ezen a nyílt szabványon keresztül függetlenedni tudnak a fizetős eszközök által elsősorban támogatott formátumoktól, és ezzel költségektől kímélhetik meg a szervezetet. Cél az is, hogy a világ (vagy legalábbis a szervezetek) egy formátumot használjanak kommunikációra, így azt könnyebb tökéletesíteni, és a konverziós problémák is eltűnhetnek.

A berlini ODF Plugfesten Andreas Kawohl, a Freiburg Városi Tanácsának IT osztályán dolgozó szakember azonban arra mutatott rá, hogy az ODF még nagyon távol áll attól, hogy a dokumentum megosztásban sztenderd formátummá váljon. Elmondása alapján a Freiburgban működő adminisztrációs személyzet, akik jelenleg Microsoft Office és OpenOffice programcsomagot is használnak, egy hat hónapos időszakban 70 ezer OpenOffice dokumentumot készítettek, de sajnálatos módon a szervezeten kívül alig néhányan tudták azokat használni.

2007-ben döntöttek úgy a Freiburgi Városi Tanácsban, hogy kizárólag PDF és ODF formátumú dokumentumokat állítanak elő. Ennek érdekében mintegy 2 ezer munkaállomáson cserélték le az irodai programcsomagot OpenOfficera – a cél náluk is a szállítóktól való függetlenedés volt. A váltás itt is nehézkesen alakult; a megszokott környezetet nehéz volt elhagyni. Az erőfeszítések ellenére, azonban azt tapasztalják, hogy mivel egyelőre nem sokan követik a példájukat, és az úttörők közt vannak, akik az ODF bevezetését támogatják, jelenleg inkább hátrányban érzik magukat, mert a többi hivatalban, amelyekkel együtt dolgoznak, még mindig a.doc formátum a hivatalos és elvárt.

Az ODF elterjedését az is nehezíti, hogy a jelenleg használt programok, a Microsoft Office és a LibreOffice máshogy rendereli az ODF fájlokat, ami egy kormányzatnál, ahol hivatalos iratok és nyomtatványok is születnek, elvárás az, hogy mindenki azt lássa, amit az alkotó készített. Nagy előrelépés lenne, ha ezeknek a szoftvereknek a fejlesztői is törekednének arra, hogy az ODF fájlok egységesen jelenjenek meg, fordítódjanak le.

Szerencsére vannak azonban olyan kezdeményezések és megoldások, amelyek támogatják az ODF-et és bátorítják az embereket annak használatára. Ilyen például a WebODF amely egy ODF-et támogató JavaScript könyvtár. Ez a böngésző alapú szoftver szinte minden platform esetén támogatja a nyílt forrású dokumentum formátumot, mondta el Jos van den Oever, a szoftvert készítő KO társaságból. Segítségével táblázatok, szöveg feldolgozás, és prezentációk is integrálhatók weboldalakba, valamint office fájlokat is megtekinthetünk mobil eszközökön. Mobil eszközök közül egyelőre még csak Android készülékeken fut az alkalmazás, de az iPhone és iPad támogatás már készülőben van.

Az is az ODF jövőbeni elterjedésének előszobája, hogy az oktatási intézményekben szorgalmazzák a használatát, így a jövő nemzedék számára remélhetőleg ez lesz a természetes, megszokott formátum. Annak érdekében, hogy kialakuljon egy közös formátum, és ne a különböző formátumok és azok konvertálása váljon megszokottá, szükség van az úttörő szervezetekre, és azok kitartására, valamint a fejlesztőkre, akiknek talán üzleti szempontból nem feltétlenül érdekük ez a lépés, de remélhetőleg elkerülhetetlenné válik számukra. A mi életünk pedig egyszerűsödhet azzal, hogy minden dokumentumot, amit kapunk, a nélkül nyithatunk meg és olvashatunk olyan formában, amiben az alkotója létrehozta, hogy letöltenénk hozzá valamilyen konvertert.

Az open source szerepe az oktatásban

Monday, August 1st, 2011

Az ingyenes, nyílt és szabad szoftverek nagy hangsúlyt kapnak a médiában és szoftveriparban. Ezek az információs és kommunikációs technológiák egyre nagyobb szerepet töltenek be minden területen. Egy területen pedig nagy eredmények és sikerek érhetők el, ha megfelelően használják.

Ez a terület pedig nem más, mint az oktatás. Sok ország egyre komolyabban nyit a nyílt forráskód felé, akár erre vonatkozó szabályozásokat is bevezetnek országos szinten. A nyílt forráskódú megoldások alkalmazását megfelelő választásnak tartják a legtöbb helyen új gépparkok kialakításakor, vagy régiek felújításakor, mert így komoly összegeket spórolnak a licenceken, a szoftverek pedig kielégítik azokat az igényeket, amelyeket az új laborok támasztanak.

Még ennél is több lehetőség van az oktatás infokommunikációs eszközökkel  való támogatásában. Téves irány, ha azért vezetnek be információs és kommunikációs szoftvereket, hogy az bármi módon helyettesítse a tanár-diák oktatási viszonyt. Azonban a már bevált oktatási struktúra mellett megjelenő információs és kommunikációs technológiák, szolgáltatások jelentősen tudják emelni az azokat bevezető oktatási intézményekben az oktatás színvonalát.

A legfontosabb ilyen megoldások bevezetésekor, hogy olyan digitális környezetet teremtsenek, amely javítja az oktatás minőségét és kiterjeszti a fejlesztés, tájékozódás lehetőségeit a legkülönbözőbb területeken. Ide értendőek az interaktív tevékenységek, olyan digitális könyvtárak, amelyek megfelelő tudásbázissal rendelkeznek, és az a kreatív munka, amit a diákok illetve tanáraik végezhetnek. Az egyéni alkotás ugyanis nagy fontos az oktatásban mind a diákokat, mind pedig a tanárokat tekintve.

Ezek a megoldások tehát nem váltják fel a hagyományos diák-tanár oktatási struktúrát, hanem egy új kontextusba helyezi azt azzal, hogy a tanár szerepét némiképp módosítja. A tanár már nem csak a tudás közvetítője, hanem mozgatórugója is a tudáson alapuló összegzésnek, valamint elősegítője a kutatásnak, kreativitásnak, felfedezésnek a diákok körében.

A nyílt forráskódú megoldások lehetővé teszik azt, hogy a kreativitás és elosztott tudás beépüljön az oktatásba. Számos fejlesztő és támogató munkálkodik a nyílt forrású megoldások tökéletesítésén, amivel még több embert vonnak be aktuális és magas minőségű szoftverek fejlesztésébe. Az újrafelhasználhatóság is előny, hiszen nem kell újra „feltalálni a kereket”, azaz a már létező megoldások könnyen beépíthetőek egy új projektbe, ezzel csökken a fejlesztési idő és komolyabb, érdekesebb projektek indulhatnak, a felhasználók pedig fókuszálhatnak a fejlesztésekre.

A lokalizálhatóság és testreszabhatóság pedig még több lehetőséget kínál például helyi, specifikus alkalmazások létrehozásához. Végül egy olyan világszintű tudásmegosztás alakul ki, amely a legkomolyabb tudásbázissal rendelkezik és világszerte bárki számára könnyen, nyíltan elérhetővé válik. A nyílt forráskódú alkalmazások és szemlélet tehát a legalkalmasabbnak tűnik arra, hogy az oktatást fejlessze.

Open Office – múlt és jövő

Monday, July 11th, 2011

Egy igen részletes angol nyelvű cikk jelent meg a napokban a The H Open oldalon, amely az OpenOffice múltját követi végig, egészen a kezdetektől a jelenlegi helyzetéig. Akik nem ismerték korábban az OpenOffice kialakulásának hátterét, kimerítő képet kaphatnak arról, hogy hogyan lett mára nyílt forrású ez a népszerű irodai programcsomag. Az OpenOffice elődje ugyanis egy nem nyílt forrású program, a StarOffice.

A StarOffice egy méltán sikeres kereskedelmi szoftver volt, amelyet egy német társaság, a StarDivision dobott piacra. A StarDivision-t később, 1999-ben, a Sun Microsystems vásárolta meg. A Sun a StarOffice-t elsősorban azért vásárolta meg, mert akkoriban 42000 alkalmazottjának volt Unix munkaállomása, legtöbbjüknek windowsos laptopja, és olcsóbb megoldásnak tűnt egy komplett céget megvásárolni, mint minden egyes gépre Microsoft Office lincencet vásárolni.

Később OpenOffice néven nyílttá tették a kódot, azonban a licenc a Sun kezében maradt. A licenc liberális volt abban az értelemben, hogy engedélyezte a kód újrafelhasználását kereskedelmi szoftverekben. Így például az IBM is érdeklődött a kód iránt és a Lotus Symphony korai verziói OpenOffice alapúak voltak.

A közelmúltban az Oracle Sun fúzió borzolta a kedélyeket, hiszen ezzel párhuzamosan bekorlátozták az OpenOffice kódját, tehát ha bárki fejleszt bele, akkor lemond a fejlesztés tulajdonjogáról és azt az Oracle tulajdonába adja. Az Oracle pedig ezeket a fejlesztéseket eladhatja. A fejlesztők ezen némiképp felháborodtak, és otthagyták az OpenOffice-t ami most jelenleg egy az egyben a LibreOffice-ban él tovább. Az OpenOffice-t egyébként nem is fejlesztik ennek megfelelően, gyakorlatilag kiürült, csak néhány – az Oracle által fizetett – mérnök maradt benne, akik viszont nem tudják tartani a lépést a Libre többszáz fős fejlesztői közösségével.

Mára eljutottunk oda, hogy az ODF, a nyílt dokumentum formátum lesz a sztenderd  sok önkormányzatban és az oktatásban is. Ezzel együtt pedig a nyílt forrású megoldások is egyre nagyobb teret nyernek, mivel a közigazgatási szervezetek és több nagyobb vállalat is függetlenedni kíván mindenféle külső szervezettől, szoftverek terén is. A LibreOffice pedig lényegében az egyetlen minőségi alternatíva a kereskedelmi irodai programcsomagokra, amely azokkal teljesen egyenrangú módon képes támogatni az iskolai munkát.

A váltás már elkezdődött

Monday, July 4th, 2011

A tanárok többsége valószínűleg nemmel válaszolna, ha arra kérdésre kellene felelnie, hogy váltana e licencköteles szoftverek használatáról nyílt forráskódúakra. Az indok legtöbbször a kényelem, vagyis hogy megszokták már a szoftvereket, amiket jelenleg használnak.

Hány oktató ismeri vajon az ingyenes Moodle-t? A Moodle-t az Egyesült Államokban több ezer tanár használja mindennap. A Minnesota-i Intermediate District 287 például már 5 éve használja, idén még egy saját Moodle oldalt is létrehoztak. Egy Moodle szakértővel is büszkélkedhetnek, aki létrehozta a MoodleShare-t, egy olyan oldalt, ahol tanárok fejleszthetik és oszthatják meg egymással előadásaikat.

A Moodle Magyarországon is a leggyakrabban alkalmazott eLearning keretrendszerré vált az elmúlt években. Idén immáron hatodik alkalommal rendezték meg a Gödöllői Szent István Egyetemen a MoodleMoot, ahova elsősorban oktatókat, oktatásszervezőket, intézményvezetőket és döntéshozókat vártak. A MoodleMoot 2011 fő témája a Moodle 2.0 megjelenése volt.

Az ilyen alkalmazások jól mutatják, hogy akár megszokott licencköteles megoldásoknál, sokkal jobb szolgáltatást nyújthat egy nyílt forráskódú megoldás, amely köré könnyen szerveződik egy népes felhasználói csoport, aminek köszönhetően saját munkájukat is továbbfejleszthetik a felhasználók. Az átállás természetesen nem minden esetben könnyű. Amennyiben egy szoftver oktatása lépésről lépésre zajlik, úgy akadályokba ütközhet egy hasonló szolgáltatásokat nyújtó, de más szoftver bevezetése, mivel az oktatási folyamat nem támogatja a váltást.

Az átállási nehézségek ellenére érdemes mindenkinek bátorságot gyűjtenie, hogy a drága, licencköteles termékeket nyílt forráskódúakra váltsa le, hiszen a nyílt forrású programok el tudják látni ugyanazt a feladatot, mint a kereskedelmi szoftverek, vagy azoknál akár jobbak is lehetnek, mint ahogy azt a Moodle példáján tapasztalhatjuk. Nem utolsósorban pedig azoknál jóval olcsóbbak, aminek köszönhetően komoly megtakarítást érhet el egy intézmény.

Open source: nincs ingyen, de nem is drága

Wednesday, June 22nd, 2011

Sok iskolai vezető, annak ellenére, hogy hallott már arról, hogy spórolni lehet az open-source termékek bevezetésével, mégsem indítja el intézményét ezen az úton, mivel az első dolog, amivel szembesül, az az átállás költsége. Valóban kiadással jár az, ha egy intézmény open-source termékekre vált. A későbbiekben viszont a fenntartási, és a fennmaradási költségek alacsonyak, vagy bizonyos esetben nincsenek. Vegyük például a licenszelést. Azok az intézmények, akik kereskedelmi termékeket használnak, komoly összegeket költenek a licenszekre.

Az Egyesült Államokban például számítógépenként 100 dollárt lehet megspórolni, ha a Microsoft Windows és Office termékek helyett open source megoldást választunk. Az amerikai Indiana állambeli Michigan City Area Schools az Indiana ACCESS program keretében 5, később, 2008-ban újabb 29 tantermet látott el nyílt forráskódú szoftverekkel futó asztali számítógépekkel. Ez a váltás olyan sikeres volt, hogy amikor 2009 januárjában és augusztusában újabb két iskolát nyitottak meg, az open source megoldást választották mindkét intézményben, ezzel épületenként 125 000 dollárt megspórolva. Minden iskola 350-400 számítógépet kapott, és mivel a Linux gyengébb, régebbi hardveren is kiválóan fut, gépenként 100 dollárt tudtak megspórolni. Új tantermek, illetve új intézmények nyitásakor komoly összeget lehet megtakarítani, ahogyan azt a fenti példa is mutatja.

Egy másik példa a texasi Klein Independent School District, amely intézménynél, az utóbbi években minden alkalommal, amikor új termék bevezetésére, vagy régiek megújítására volt szükség, open source, vagy shareware megoldásokat kerestek, amelyekkel csökkenthetik a kiadásokat. Az egyik példa, amikor csaknem 100 ezer dollárt sikerült megtakarítani: a számítógép klónozó szoftver (imaging) volt. A fenti példa jól mutatja, hogy fokozatosan is át lehet állni a nyílt forrású szoftverekre –akkor érdemes új, ingyenes vagy jelentősen olcsóbb megoldást keresni, amikor éppen fizetni kellene a korábban alkalmazott szoftver új verziójáért, vagy a licenszét kellene meghosszabbítani.

A legjobb, legnépszerűbb megoldások helyett inkább a célnak hatékonyan megfelelő eszközöket érdemes keresnie egy intézménynek, és ezzel függetlenedni egy vagy több nagyobb szoftvercégtől. Az open source megoldásoktól nem kell félni, érdemes példát venni azokról az országokról, intézményekről, akik ezekkel a megoldásokkal komoly összeget tudtak megtakarítani.

Google Chromebook diákoknak – nem reklám, csak egy lehetséges irány

Monday, June 20th, 2011

Mára mintegy 10 millió diák használja a Google Apps-t. Erre a tényre támaszkodva jelentette be a Google a Chromebookot, amely nem más, mint egy olyan hardver, ami az internet valamint a GoogleOS és azon keresztül a Google Apps kiszolgálására, futtatására készült. Jelenleg a Samsung és az Acer gyárt Chromebookot, 400 és 500 dollár közötti áron, ahol a legdrágább modellek már 3G-t is támogatnak, az olcsóbbak pedig WiFi eléréssel rendelkeznek.

Mit is kínál egy Chromebook ezért az árért? Röviden egy web alapú operációs rendszert. Bővebben pedig: internetelérést, a Google Apps teljes választékát, gyorsan, 8 másodperc alatt felálló rendszert, egy napig kitartó akkumulátort, beépített biztonsági szolgáltatást, és mivel minden a felhőben tárolódik, az adataink elérését bárhonnan. Az eszköz, bár az online működés köré épült, támogatja már a Gmail és a Google Calendar offline használatát.

A Google egy ajánlattal állt az oktatási intézmények elé, miszerint ezt az eszközt havonta 20 dolláros áron kínálja diákonként. Ez az ár magasnak tűnhet, például egy 500 tanulót számláló intézmény számára ez éves szinten 90 ezer dollár, diákonként 180 dollár. A legtöbb intézményben azonban kevés olyan számítógép van, ha van egyáltalán, amit a diákok szabadon használhatnak. Legtöbbször csak egy számítógép, jobb esetben pedig egy labor van, ahol a diákok ismerkedhetnek a számítástechnikával. Az iskoláknak komoly beruházás ezeket az eszközöket megvásárolni, fejleszteni – ennek a költségéhez képest viszont már alacsonynak mondható a Google által ajánlott megoldás.

A Chromebook biztonságos, mivel ugyan állandó internetezést tesz lehetővé, ami veszélyt jelenthet a kiskorú felhasználóknak, hiszen olyan tartalmakat is elérhetnek, amelyek károsak, de komoly adminisztratív eszközök állnak rendelkezésre. Ezeknek a segítségével a rendszergazdák szabályozni tudják, hogy a felhasználók milyen App-okhoz férhetnek hozzá és milyen oldalakat tekinthetnek meg. A szabályozás hangolható a felhasználói körök szerint, így külön szabályok érvényesíthetőek a különböző korosztályba tartozó diákokra.

A Chromebook tehát egy újfajta eszköz, újfajta kezdeményezéssel. Bármely diák hasznára válhat a megszabott határok között használható internet, és a tanulást különböző módokon támogató Google App-ok. Az ajánlat ára nézhető több irányból is – csak a mértékét figyelembe véve borsos, de ahhoz a beruházáshoz képest, amellyel a diákokat ilyen közel vihetnék az informatikához, alacsony.

Bukarestben is open source-ra nevelik a diákokat

Tuesday, June 14th, 2011

A ROSEdu egy olyan szervezet, amely programozókból és az open source-ot támogatókból álló közösségre épül, és az oktatásban kívánja az emberekhez közelebb hozni a nyílt forráskódú megoldásokat. A ROSEdu-t  Bukarest Műszaki Egyetemén (Faculty of Automatic and Computer Science of Politehnica University of Bucharest) hozták létre 2007-ben, és elsősorban az ottani hallgatók a célcsoportja a szervezet tevékenységének. Az open source világát olyan események által mutatják be a hallgatóknak, mint a Linux Install Fest, a ROSEdu Tech Talks és a CDL.

A CDL tanfolyamot immáron harmadik alkalommal rendezte meg a szervezet a román fővárosban. A kezdeményezés rövid története során már komoly eredményeket hozott. Az egyetemisták ezúttal nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésében vehettek részt, ennek kapcsán megtapasztalhatták, hogy milyen az, amikor a valós életben folyik egy ilyen projekt. A tanfolyamon nyílt forráskódú eszközök segítségével ismerkedhettek meg különböző programnyelvekkel (C++, Python, Java, PHP), nagy hangsúlyt fektetve az objektumorientáltságra. Minden projektet egy mentor vezetett, aki mellett sokkal hatékonyabban dolgozhattak az eszközökkel most ismerkedő diákok. A tanfolyam végére a csoportok új funkciókat beépítő patchet hoztak létre a fő projektekhez. A kilenc hétig tartó tanfolyam nagy sikerrel zárult, ami egyaránt leszűrhető a résztvevők és a mentorok elégedettségéből.

Az idei alkalommal a Google és az IXIA is támogatta az eseményt, különböző díjakat felajánlva a résztvevőknek. Ezen cégek érdeklődése a ROSEdu tanfolyama iránt jelzi a kezdeményezés vállalati elfogadottságát.

A ROSEduhoz hasonlóan, az open source világát egyre több országban igyekeznek megismertetni a diákokkal. Az ilyen jellegű kezdeményezések világszerte arra engednek következtetni, hogy a nyílt forráskódú megoldások egyre nagyobb szerepet fognak kapni a jövőben. Sok diák fog kikerülni, akik komoly tapasztalattal rendelkeznek majd ezen a téren.

Azoknak az országoknak, amelyek még nem léptek erre az útra, mindez jó példával szolgálhat arra, miszerint érdemes ilyen workshopokat, tanfolyamokat tartani, mert világszínvonalú cégek is felfigyelnek ezekre az eseményekre, és szívesen támogatják azokat. Nagyvállalatok, amelyeknek korábban nem voltak nyílt forráskódú megoldásai, mára már szükségét érzik annak, hogy beépítsék portfóliójukba azokat. Ez is okot ad arra, hogy az oktatásban egyre több diákkal ismertessék meg ezeknek az eszközöknek a használatát, hogy később, amikor végeznek, aktuális és használható tudásuk legyen ezen a téren.

Ingyenes szoftverekkel ostromolják az olasz oktatási intézményeket

Wednesday, June 8th, 2011

Az olasz oktatási intézményeket célzó kampány indult el, amely ezen intézmények számára igyekszik bemutatni az ingyenes szoftverek nyújtotta lehetőségeket. A PDP Free Software User Group terjeszti a ’Dossier Scoula – Free to Learn’ dokumentumot, amely ismerteti az ingyenes szoftvereket és azok hasznát, használatát az oktatásban. Az anyag egy komoly tudástár: rengeteg információval szolgál az ingyenes szoftverek előnyeiről, a követendő példákról, és a nyilvános oktatásban eddig elért sikertörténetekről. Az iratot egyre több helyen teszik elérhetővé, ami annak is köszönhető, hogy a terjesztésbe bevonják a helyi ingyenes szoftvereket használó csoportokat is, akik segítenek eljuttatni a dokumentumot minél több olasz oktatási intézménybe. A terjesztésben nagy szerepe van a Linux Italian Society csoportnak, ugyanis nekik köszönhetően került ki 10 ezer nyomtatott példány idén február óta. Ezt a nyomtatott anyagot azóta számos intézménybe eljuttatták, és egyre több intézmény és szervezet érdeklődését kelti fel.

A DossierScuolának nem csupán nyomtatott anyaga létezik, hanem természetesen egy online verziója is, amely bővebb annál, ez annak is köszönhető, hogy rendszeresen frissítik. A wiki oldalon az érintettek és az érdeklődők (támogatók, tanárok, diákok) is megoszthatják a tapasztalataikat, véleményüket. Ezen felül nemrég indítottak egy weboldalt is, amelyen egy blog segítségével rendszeresen hírt adnak a frissítésekről, újdonságokról.

Nyílt forrású szoftverekkel modernizálnák az indiai oktatást

Thursday, June 2nd, 2011

Öt évvel ezelőtt a dél indiai államban, Keralában úttörőként vezették be az oktatásba a nyílt forrású szoftvereket. A projektet IT@Schools projektnek nevezték el, amely mára 4071 oktatási intézményben, mintegy kétszázezer tanár és hárommillió diák számára teremti meg az informatikaoktatás lehetőségét. A kezdeményezés óta több másik állam is csatlakozott a kezdeményezéshez.

Az indiai iskolák komoly kihívásokkal küzdenek. Némely helyen még rendes épület, tábla, WC sincs. Ilyen körülmények között komoly kihívás az iskolákat számítógépekkel felszerelni, azonban az oktatás fejlesztésére az indiai kormány a GDP 6 százalékát különítette el.

Bár a cégek a hagyományos szoftvereket az oktatási intézmények számára komoly árengedménnyel adják, sőt még a tanárok képzésére is költenek, sok kormány költségesnek tartja az iskolák informatikai fejlesztésére a fizetős szoftvereket.  Egy tanulmány is megerősíti őket ebben, amely szerint a keralai vezetés körülbelül 10 millió dollárt spórolt azzal, hogy az oktatásban a nyílt forrású szoftverek mellett döntöttek.

A nyílt forrású szoftverek egyre növekvő térhódítása az indiai oktatási intézményekben több új kihívással jár. Sok tanár, és rendszergazda nem is tud a nyílt forrású szoftverek alkalmazásának lehetőségéről, sokan pedig bár tudnak róla, de nem áll rendelkezésükre a megfelelő oktatási segédanyag és infrastruktúra.

Ezen problémák leküzdésére civil társadalmi szervezetek Jaipurban egy workshopot tartottak a közelmúltban oktatási intézmények és önkormányzatok képviselőinek arról, hogy a nyílt forrású szoftverek hogyan segíthetik modernizálni India oktatási rendszerét. . A workshopot támogatta az UNESCO, a Digital Empowerment Foundation és a Jaipuri Linux Users Group. Ezen különböző szervezetek együttműködése is arra enged következtetni, hogy a nyílt forrású szoftverek használata a legjobb eszköz India oktatási rendszerének modernizálására.

A workshop házigazdája a 15 éve az oktatási szektorban működő Digantar nevű szervezet volt, amely a legjobb iskolákkal megegyező eredményeket tudott elérni az állami iskolák költségvetéséből. Oktatók széles körét mozgatta meg a Digantar, mert mind kíváncsiak voltak sikerének kulcsára. A szervezetnél az első lépések megtételekor hezitáltak, mivel nem volt gyakorlatuk nyílt forrású szoftverek telepítésében. Ekkor került a képbe az It for Change és a Knowledge Commons, amely szervezetek a technikai hátteret nyújtották és segítettek a Digantarnak áttérni a fizetős szoftverekről a nyílt forrásúakra.

SUSE labor a Deák téri Evangélikus Gimnáziumban

Friday, May 27th, 2011

A közelmúltban megújított huedu program által nyújtott lehetőséggel az elmúlt időszakban már számos hazai oktatási intézmény élt. Közülük az egyik a Deák téri Evangélikus Gimnázium (DEG) (http://www.deg.sulinet.hu), ahol egy korszerű SUSE labort hoztak létre, amelynek segítségével az oktatást korszerűsítették. A labor lehetőséget ad a diákoknak, hogy modern eszközökkel sajátíthassák el a számítástechnikai ismereteket.
A megvalósított architektúrában Samba kiszolgálót alkalmaznak az alapvető domain vezérlő funkciók biztosítására. A diákok internet hozzáférésének korlátozását a diákok munkaállomásait ellátó szerveren futó SQUID webgyorsítótár segítségével oldották meg. A Novell által nyújtott programok a labor architektúrájának minden más területét is lefedték, mint például a DHCP szolgáltatás, hitelesítés vagy az időszinkronizáció.
A DEG azzal, hogy ezt a labort létrehozta, követendő példát mutat minden középiskolának és más oktatási intézménynek, hogy érdemes élni a Huedu programmal, amelynek keretében nem csak szoftverekhez, de ingyenes tanácsadáshoz is juthatnak az oktatási intézmények. Az oktatók munkáját is megkönnyíti egy ilyen modern  labor működtetése, a diákok pedig modern, stabilan működő környezetben ismerkedhetnek meg az informatika világával.

Oktatási intézményeket támogat a Novell

Friday, May 20th, 2011

A huedu program keretében a Novell mintegy 133 ezer licenccel és komoly mérnöki támogatással áll a magyar oktatási intézmények mögé.

A magyarországi általános- és középiskolai, illetve felsőoktatási képzést nyújtó intézmények költségek nélkül, jogtisztán vehetik igénybe a Novell szoftveres termékportfóliójának szinte minden elemét, akár az intézmény saját hálózatában, akár oktatásra használva. A szoftverek felhasználásának lehetősége mellett a Novell támogatást is nyújt ezen termékek bevezetése és üzemeltetése terén.

Ezzel a lehetőséggel, a licencek komoly mennyiségének ismeretében, a jelenleginél jóval több intézmény élhetne. A támogatás lehetősége azokat is bátoríthatja, akiknek egyébként gondot okozna ezeknek a szoftvereknek a bevezetése az oktatásba. A nyújtott szolgáltatások bármely intézmény életét megkönnyíthetik, oktatási tevékenységüket pedig komolyabb szintre emelheti. Olyan intézményekben is érdemes áttérni a Novell által nyújtott szolgáltatásra, ahol az ezen szoftverek által támogatott, elvégzett feladatokat jelenleg más szoftverekkel valósítják meg. Érdemes lehet azért, mert bővebb szolgáltatást nyújt a Novell némely vetélytársánál, vagy azért mert több különböző szoftverszolgáltató termékei együttesen valósítják meg azokat a feladatokat, amelyek így egy forrásból érkeznének, ami a kezelhetőséget, vagy ezen szoftverek együttműködését nagyban növeli, illetve nem utolsó sorban a nyújtott támogatás miatt – és persze azért is, mert ingyenes. A támogatás teljes körű, és elérhető egy napközben működő információs vonalon, de van hivatalos elektronikus támogatás és közösségi támogatás is.

Azért természetesen több olyan intézmény is van, aki élt a lehetőséggel, köztük például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A BME-en bevezetett huedu-s projekt célja az Ügyfél meglévő heterogén, nehezen karbantartható hálózati szolgáltatásainak egyszerűsítése, konszolidációja, új hardveren.  A rendszer elsődleges feladatai az email (SMTP, IMAP, webmail) szolgáltatás, tűzfal, router funkciók, web kiszolgálás (intra és extranet), DHCP, DNS, címtár és hálózat felügyelet. A fenti szolgáltatások mindegyikét a huedu program keretében rendelkezésükre bocsátott Novell termékekkel valósították meg. Ezeket a funkciókat az intézményben különböző elosztott szervereken és különböző operációs rendszereken valósították meg korábban, amely rendszerek fenntartása az eltérő eszközök és a több különböző operációs rendszer alapos ismerete miatt nehézkessé vált. Ezért is választották a huedu program keretében elérhető Novell termékcsomagot. Így egy könnyebben karbantartható és kezelhető keretbe kerültek mindazon szolgáltatások, amelyeket említettünk. A támogatás mellett a Novellnél igénybe vehető a rendszer üzemeltetésével kapcsolatos tanfolyam, amely szintén megkönnyíti a helyben történő problémamegoldást és üzemeltetést.

HUEDU meghosszabbítva!

Tuesday, April 19th, 2011

Örömmel értesítjük, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium meghosszabbította a HUEDU licencmegállapodást amely alapján a magyarországi általános-, és középiskolai, illetve felsőoktatási képzést nyújtó intézmények költségek nélkül jogtisztán vehetik igénybe a Novell szoftver termékportfólió szinte minden elemét, akár az intézmény saját hálózatában, akár az oktatásban használatra.A korábban igényelt licencekhez kapcsolódó megújított szoftverhasználati engedélyt és az aktivizációs kódokat email-ben küldtük ki az Intézményeknek.

A szerződés keretében a licenceken kívül lehívhatóak konzultációs és mérnök napok valamint intézményre szabott oktatások is. Konzultációs és mérnök napokkal kapcsolatos projekt ötletüket és igényüket az info (kukac) huedu (pont) hu címen jelezzék.

Oktatásaink elindítása előtt szeretnénk felmérni az intézmények igényeit. Kérjük töltsék ki alábbi kérdőívünket, ezzel segítve, hogy az Önöknek megfelelő oktatások kerüljenek megszervezésre: http://tinyurl.com/huedu-oktatasi-terv

Csatlakozzanak Facebook ( http://www.facebook.com/pages/HUedu/154624427880993 ) és Twitter ( http://twitter.com/NovellHUedu ) közösségünkhöz is, hogy nyomon tudják követni az Oktatási Intézményeket érintő Nyílt Forráskóddal kapcsolatos híreket!

Licencek lejárata

Thursday, February 10th, 2011

Az elmúlt napokban több jelzést kaptunk azzal kapcsolatban, hogy a licencek lejártak és hogy mi a teendő ilyen esetben. A helyzet tisztázása érdekében összegyűjtöttük az ezzel kapcsolatos tudnivalókat:
(more…)

HUEDU program a XI. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon

Monday, January 24th, 2011

Basa Richárd, a Novell Magyarország operatív igazgatója, “Nyílt forráskódú megoldások szerepe a magyar köz- és felsőoktatásban” címmel előadást tartott a XI. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon. Az előadás itt tekinthető meg.